A hangulatzavarok – súlyos esetben a depresszió – kialakulásában számos tényező játszhat szerepet. Általánosan ismert, és sajnos a mindennapokban tapasztalt tény, hogy a tartós lelki teher, a krónikus stressz eleinte csak szorongást és alvászavart okoz, majd enyhébb-súlyosabb hangulatzavar, depresszió kiváltója lehet.
Több mint ötezer gyermek és fiatal töltött ki az alvással, alvászavarokkal kapcsolatos tényezőkről, rizikófaktorokról szóló kérdőívet. A Magyarországon egyedülálló kutatás rávilágított: a gyermekek harmadának van valamilyen alvászavara.
Nyáron és kora ősszel fokozottan verejtékezünk, vágyunk az uszodák, strandok vizének frissítő erejére. Ilyenkor jobban ki vagyunk téve a bőr-és a láb gombás fertőzéseinek. A lábgombásodás népbetegség, a lakosság több mint felét érinti. Okozói lehetnek fonalas, sarjadzó és penészgombák.
Érdekes dolog ez, mert általában arra gondolunk, hogy a szívbetegek esendőbbek a szélsőséges időjárás és a különböző frontok esetén, ezért nekik jobban oda kell figyelni magukra, óvatosabban kell enni és inni és összességében visszafogottabban élni, gyógyszereket szedni és rendszeresen vizsgálatokra járni. Így is van ez. Ugyanakkor számos esetben találkoztam már azzal a szituációval, hogy az évekig rendszeres kontrollvizsgálatokra a hozzátartozója által kísért súlyos szívbeteg egyszer csak egymaga vagy más kísérővel érkezett. Mert az addig egészségesnek gondolt kísérő hirtelen meghalt, például szívinfarktusban, agyvérzésben vagy éppen rosszindulatú daganat miatt.
A trombózis esélye számos ember életét veszélyezteti, főleg akkor, ha az illetőnél korábban kialakultak már vérrögök. Az állapot után több életmódbeli változtatás szükséges, és vannak olyan dolgok, melyekre kiemelt figyelmet kell fordítani.
A gyorsan összeszedett barnasággal nemcsak a korai ráncokat, de a rosszindulatú elváltozásokat is kockáztatjuk. Sajnos egyáltalán nem ritka a fiatal korosztály érintettsége, előfordult, hogy 18 évesnél fiatalabb betegnél igazolt a szövettani vizsgálat melanomát. A súlyos lefolyású betegség ellen a fényvédelem és az önvizsgálat mellett a rendszeres anyajegyszűrés, a korai diagnózis nyújt védelmet.
A krónikus fáradtság szindróma (CFS – Chronic Fatigue Syndrome) a mindennapi klinikumban kevéssé ismert és diagnosztizált kórkép. Bár meghatározott diagnosztikus kritériumai vannak, a tartós fáradtságot panaszoló betegeknél mégsem megszokott a diagnosztizálása.
Az alsó végtagi érszűkületet kirakatnéző betegségnek is hívják, mert a fájdalom miatt időszakosan (súlyosságától függően változó távolság megtétele után) megállásra készteti a beteget.
A jó idő eljövetele a szabadban való gondtalan séta, kerti munka, kirándulás mellett sokak számára egyet jelent a kínzó tüsszögéssel, viszkető szemekkel, másoknál ekcémás bőrtünetek fellángolásával vagy napallergiás bőrtünetekkel. A népbetegségnek számító allergia a lakosság 25 százalékát érinti, de becslések szerint 10 éven belül elérheti az 50 százalékot.
A nők rettegett betegsége az emlőrák, ami minden tizedik nőnél jelentkezik élete folyamán. Az emlőrák korai diagnosztikája életet ment. A betegség felismerése műszeres vizsgálattal történik: röntgen mammográfiával és emlő ultrahang vizsgálattal.