A győri Richter Zeneművészeti Szakgimnáziumból októberben 40 diák és 4 kísérőtanár vett részt egy tartalmas tanulmányi kiránduláson. Az egyhetes tanulmányút célja a német és angol nyelv jobb megismerése volt, az iskolapadon túl is.
A nyelviskolában és a kirándulásokon eltöltött idő önbizalmat és bátorságot adott mindannyiunknak, hogy az élő nyelvet megismerjük a valóságban: üzletekben, ahol aludtunk, a mindennapi életben. Ez a hét elsősorban a tanulásról és a tapasztalatszerzésről szólt, és ráadásul olyan helyeken járhattunk, amelyek látványa életünk végéig egybefonódik ezekkel a csodálatos nyelvekkel. Erről az útról, élményszerű tanulásról készítettem egy rövid tudósítást, hátha másoknak is kedve támad valami hasonlóra.
Hétfő
Hétfőn egy finom reggelivel megkezdődött az első napunk a nyelviskolában, ahová pontban nyolckor el is indultunk. Meleg fogadtatásban részesültünk a Zell am See-ben található kis nyelviskola tanáraitól. Három csoportra bontva tanultunk. A tartalmas délelőttünk után tovább indultunk a Krimmli vízesésekhez. Ott aztán egész délután csak másztunk és másztunk, viszont a vízesések hangja olyan nyugtató volt, hogy hallgattuk volna még órákig. Néhányan a csúcsig is elértek, és meghódították a vízesést.
Kedd
Ezen a délelőttön is nyelvtudásunkat bővítettük a kisvárosban, aztán a buszon egy váratlan ötlettől vezérelve irányt váltottunk a salzburgi víztározók felé. A szerpentinen felfelé, az izgalmak közepette mindenkinek azon járt az esze, hogy vajon mit fogunk ma látni? Mikor megérkeztünk a buszmegállóba, szinte azonnal indult is a buszunk. A felfelé út egy részét a világ legnagyobb felvonójával tettük meg. Amint leszálltunk a második buszról, olyan lélegzetelállító látvány tárult elénk, amelyről álmodni is alig mernénk. A Nap sugarai gyengéden simogatták a hófoltos hegyek oldalait, és a hűvös szél végigszaladt a tó tetején. Néhányan mezítláb fedezték fel ezt a mesébe illő helyet. A hazafelé úton csend volt, teljesen elvarázsolva mentünk a szállásra.
Szerda
A szerdai napon a délelőttünket azzal töltöttük, hogy „kincset” kerestünk Zell am See-ben a nyelvtanáraink segítségével. A kisváros titkai egyenként tárulkoztak fel előttünk, ám a tehenek voltak a legérdekesebb látnivalók egyes társaink számára. Délután a kapruni Sigmund Thun-szurdokban szedtük a lábainkat a sok falépcsőn felfelé. Gyönyörű volt az egész, sok fotó készült. Ezután visszatértünk a szeretett kisvárosunkba, és itt volt egy kis szabadprogram. Volt sushizás, kávézás és persze a souvenir boltokat sem hagyhattuk ki. Miután mindenki sikeresen megkerült, visszaindultunk a szállásra pihenni.
Csütörtök
Ez volt az utolsó napunk a nyelviskolában, énekeltünk, játszottunk és búcsúzkodtunk. A kis kitérő után egy vadaspark felé vettük az irányt. Azt hiszem, az állatokkal nem lehet “mellélőni”, hiszen itt volt mindenkinek legalább egy, a szívéhez közel álló állatok közül. Kis csoportokba verődve csodáltuk a különféle élőlényeket. Az igazi különlegességek azonban a medvék voltak, hiszen ilyet itthon nem nagyon látni. A természettől feltöltődve indultunk haza ezen a délutánon.
Péntek
Végül eljött az utolsó kirándulós napunk, viszont ma is ugyanolyan energiával indultunk el a jégbarlanghoz. A látogatóközponttól két húsz perces gyalogút és egy három perces felvonó vezetett a barlangig. Fent felvettük a nagykabátjainkat, kézbe vettük a karbidlámpákat, és beléptünk a misztikus jégbirodalomba. Két nyelven kaptunk idegen vezetést, és a hideg ellenére mindenki jól érezte magát. A kijárathoz az út ugyan kicsit csúszós volt, de még bámultuk a felénk tornyosuló jégoszlopokat. Ezután egy várba vezetett az utunk, sajnos ide is gyalog kellett felmennünk. Megfogyva bár, de törve nem, végre felértünk a várba, ahol egy kedves hölgy körbevezetett bennünket. A vártúrát egy madárreptető show-val zártuk. A szálláson tartottunk egy búcsúestet, ami könnytől fátyolosan és mosolyokkal telve telt el.
A beszámolót Borbély Petra ( 10. évf.), a képeket Kishonti Boglárka (11. évf.) készítette, Richter Zeneművészeti Szakgimnázium
A Városházán többször is belekóstolhattak az újságírói lét rejtelmeibe azok a fiatalok, akiket a Győr+ Média munkatársai is segítettek. Ebben a rovatban saját cikkeiket közöljük, az írások nem a Győr+ Média által készített anyagok.