Az 1830-as években Selmecbányán alakult ki, mára pedig hagyománnyá vált a diákélet egyik legmeghatározóbb eseménye, ha úgy tetszik ceremóniája: a szalagavatás, amikor az osztályfőnökök tanítványaik zakójára, vagy éppen blúzára kitűzik az ünnepi szalagot.

A kis szalag azt szimbolizálja, hogy a diák túl van tanulmányai nehezén, és lassan elhagyja az intézményt. Mindezek mellett megjelöli viselőjét, hogy melyik iskola diákja, tehát összeköt is egyben.

Az esemény a Jedlik 13. osztályos tanulói esetében sem maradt el. A Richter Teremben rendeztük, mely nagy befogadóképessége és akusztikai adottságai révén ideális helyszín egy ilyen esemény megvalósítására.

Mivel a próbákon is jelen lehettem, ott feltettem néhány kérdést pár jelenlévőnek. Ezek főként arra irányultak, hogy mennyit készültek az előadásra, mennyire izgulnak, illetve, hogy mi várható a műsoruk tekintetében. Először a 13. B osztályt kérdeztem. Közülük az egyik lelkesen nyilatkozott, de nevét nem vállalta:

„A B osztály gyakorlata kicsit veszélyes volt. Ez egy bravúros műsor lesz, garantálom.”

Úgy is lett, de ehhez érdekesség, hogy az osztály előadását, illetve a koreográfiát Hérics Roland állította össze, aki Európa-bajnok breaktáncos.

A 13. C osztály osztályfőnöke, Pesztenlehrer Zsolt tanár úr, akinek ez az alkalom különleges, hiszen ez volt az első osztálya, ezt mondta:

„Azért vagyunk itt, hogy együtt ünnepeljünk. Az osztályom nagy odaadással és szeretettel készült a műsorra.”

A próbák délután két óra környékén kezdődtek, minden osztálynak körülbelül húsz perc állt rendelkezésére. Keszei László tanár úr csapatával már előkészítették a kamerákat, a színpadi világításokat és többször tesztelték a hangosítást. A szülők, rokonok, meghívott vendégek fél öttől gyülekeztek.

Öt órakor megkezdődött az előadás. Furján Gergely igazgatóhelyettes úr nyitó beszédét követően a műsor-sorozat kezdetét vette. Az A osztály keringőzött, a C osztály tanárparódiával állt elő, a B osztály különböző ismert slágerekre táncolt (mint például a „YMCA”), illetve a fő attrakcióval, breaktánccal rukkoltak elő. A nyitóbeszédükben elhangzott mondat is jól tükrözte az előadásuk lényegét:

„Nem vagyunk profi táncosok, de tiszta szívvel készültünk erre az alkalomra.”

Őket követte az E osztály, akiknél szintén volt keringő. Az igazán nagy meglepetés akkor érte a közönséget, mikor Őri Dávid gitározott és énekelt, közben az osztálytársaik és az osztályfőnök átkarolták egymást és együtt énekelték a „Bamboléo” című slágert. Végezetül pedig a D osztály az 1978-as „Grease” című musical/vígjáték filmzenéjére kiváló koreográfiát táncolt. A lányok pöttyös szoknyában, míg a fiúk fekete bőrdzsekiben voltak (hasonlóan, mint a filmben).

A szalagavatás ceremónia kezdetét vette, Furján Gergely igazgatóhelyettes úr a színpadra hívatta az osztályokat, aláfestő zenének a Queen együttes „We Are The Champions” száma volt hallható. Élő Tamás igazgatóhelyettes úr továbbította Módos Gábor igazgató úr szavait, aki a rendezvényen nem tudott rész venni, mivel a technikumok gálájára ment a fővárosba, ugyanis a Jedlik országos ötödik helyen végzett, és éppen ezt ünnepelték Budapesten.

Az osztályfőnökök feltűzték az ünnepi szalagot diákjainak, majd Élő Tamás igazgatóhelyettes úr mondott pár mondatban jókívánságot mindenkinek:

„Ezt a szalagot viseljétek büszkén! Megkülönböztet titeket a többi diáktól, de a viselése nagy felelősséggel is jár.”

Zárásként pedig jöhetett a pezsgő, amikor a diákok tanáraikkal együtt koccintanak és pár szót váltanak egymással, ezzel megkoronázva a csodás és emlékezetes estét.

Készítette:
Lukács Levente 12. B
Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium
Támogató tanár: Garami Éva

Az idei a negyedik év, amikor Diáktudósítók anyagai jelennek meg a Győr+ Médiában. Ebben a rovatban saját írásaikat, anyagaikat közöljük, az itt található cikkek nem a Győr+ Média által készített anyagok.