Két héttel ezelőtt két Jedlikes diák: Szukenyik Balázs és Miklós Levente hivatalos volt Győr Város Levéltárába.

Két héttel ezelőtt két Jedlikes diák: Szukenyik Balázs és Miklós Levente hivatalos volt Győr Város Levéltárába, ahová Garami Éva tanárnő jóvoltából én is meghívást kaptam. Bár ők egészen más okból mentek, mint én.

Mindig is vonzott, milyen érzés lehet az, amikor a környezetünkben lévő tárgyak, például szobrok és épületek nem változnak, csak évszázadok telnek el, és a jelen kor embere ugyanazt tapinthatja meg, mint például Kossuth Lajos.

A két kilencedikes tanuló a Lengyel Alfréd helytörténeti vetélkedő miatt érdeklődött a Levéltár épülete iránt, engem pedig az előbb kifejtett kíváncsiságom vitt oda. Ők fotóztak, könyveket olvastak, mivel a versenyhez szükséges prezentációjuk témájaként választották a régi Városházát. Én pedig igyekeztem minél jobban körbenézni.

És hogy miért is ilyen érdekes ez az épület?

Csak azokat a kapcsolódásait sorolom most fel, amik eddig a tudomásomra jutottak:

Alapjában véve családtörténeti kutatásokhoz lehet itt dokumentumokat találni, bár a következőek lesznek csak igazán érdekfeszítőek:

1848-ban a Levéltár erkélyéről mondott a város népének verbuváló beszédet Kossuth Lajos.

A Győrnek szabad királyi városi jogot biztosító oklevelet és annak aranytokban lévő pecsétjét is itt őrzik:

Valamint, ami izgalommal a legtelítettebb:

Az épület alatt pincebörtön húzódik. 1713-ban, a Rákóczi-szabadságharc utáni konszolidáció idején zárták be ide a lőcsei fehér asszony néven elhíresült Garamszegi Géczy Juliannát, akinek a férjéért és fia jövőjéért folytatott küzdelmét a kuruc-Habsburg szembenállás szimbolizálta. Mindkettőt magáénak érezte, de fia nemesi boldogulására gondolva, a kuruc vezér követe által rábízott levelek alapján Rákóczi újabb összeesküvését lebuktatta a Habsburgok előtt. Később pont e levelek szállítása miatt vesztette el a császáriak bizalmát, és elfogták.

A régi győri városháza, a mai Levéltár pincéjének egyik cellájába zárták, ahonnan egy éves vallatás után, ’14-ben a Széchenyi térre kísérték, hogy kivégezzék.

A modern korban e falak között ritkán színi előadásokat tartanak, nekem pedig arról a bizonyos celláról mindig egy párbeszéd fog eszembe jutni:

,,- Ha túljutottál azon az alacsony ajtón, vigyázz, van ott egy baba!”

,,-Milyen baba?”

Ha nem szólnak előre, valószínűleg ordítottam volna egyet. A lőcsei fehér asszony lelke?

Egészen „morbid” dolog egy ilyennel találkozni. Akit érdekel ez a különös múlttal rendelkező épület, az a Széchenyi tér sarkán, a Vastuskós ház közelében találhat rá.

Készítette:
Füredi Botond 13. B
Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium
Támogató tanár: Garami Éva

Az idei a negyedik év, amikor Diáktudósítók anyagai jelennek meg a Győr+ Médiában. Ebben a rovatban saját írásaikat, anyagaikat közöljük, az itt található cikkek nem a Győr+ Média által készített anyagok.