13 milliárdos Duna menti fejlesztés indul jövőre

Két, összesen 13 milliárd forintos Duna menti fejlesztési program indul jövőre az Új Széchenyi Terv keretében - jelentette be pénteken győri sajtótájékoztatóján Molnár Ágnes fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár.

Az egyik, mintegy hatmilliárdos projekt célja, hogy ellensúlyozza a Duna vizének bősi átkormányzása miatt a Szigetközben és a Mosoni-Duna térségében kialakult vagy fenyegető környezeti károkat, legyen szó vízhiányról, ár- vagy belvíz-problémákról. A másiké, hogy olyan átalakításokat szolgáljon, amelyek élhetőbbé teszik a környezetet, s ezekre alapozva jóléti beruházásokba kezdhetnek a térség vállalkozói.

“Ez csak a kezdet” – jegyezte meg az államtitkár, hangoztatva, hogy e projektek újabb, a családi, mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató fejlesztésekhez nyithatnak utat.

“Magyarország megújulásának alapvető feltétele, hogy a fejlesztések a jövőben csakis stratégia mentén valósulhatnak meg” – jelentette ki az államtitkár, szembeállítva ezt azzal, hogy az előző kormányzat idején “teljesen ötletszerű, stratégiai gondolkodást nélkülöző döntéseken” és egy nagyon bonyolult rendszeren alapultak ezek a kifizetések.

Mint mondta: a korábbi források négyszeresét helyezték ki, közel kétszer annyi szerződéskötés révén. Jövőre 1400 milliárdnyi fejlesztési forrást helyeznek ki az Új Széchenyi Terv keretében.

Mint bejelentette, a két Duna-projekt összesen negyven településen közel 350 ezer ember életminőségét javítja. Molnár Ágnes aláhúzta: a fejlesztések a közmunkások tervezett bevonásával kapcsolódnak a Start munkaprogramhoz, amely újabb munkahelyeket, újabb lehetőségeket jelent a helyi lakosok számára.

Széles Sándor kormánymegbízott arra emlékezetett, hogy a térségfejlesztési társulás 2000-ben fogadta el azt a programot, amelyre ez a projekt alapul.

Pannonhalmi Miklós, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese a sajtótájékoztató után újságíróknak elmondta: a két projekt részeként a kőgátak helyett füves, lidós partokat alakítanának ki, hogy az emberek közelebb juthassanak a vízhez, ugyanakkor mederszűkítésekkel érik el, hogy a hordalék ne ülepedjen le a belterületi szakaszokon.

Hozzátette, a tervek között szerepel, hogy javítani kívánják a folyóágak átjárhatóságát, valamint a mára “lefűződött” szigetek sziget jellegének visszaadása.

(MTI)