Július 20-án volt pontosan 50 éve annak, hogy Neil Armstrong a Holdra lépett. Az 1961. május 25-én elindított Apollo-program csúcspontján 400 ezer ember dolgozott, az akkori kiadások pedig elérték a 25 milliárd dollárt.
Az amerikaiak sem gondolták, hogy a Holdra szállást alig egy évtizeden belül tényleg sikerül megvalósítani. A történelmi pillanatot közel 500 millióan követték nyomon az egész világon. Híradónkban Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós emlékezett vissza a különleges eseményre: „1969-ben főiskolás voltam, s az utolsó éves csoporttársaimmal ültünk a fekete-fehér televízió előtt és néztük élőben a Holdra szállást. A tévéképernyő természetesen még nagyon rossz minőségű képet adott, így csak nehezen tudtuk kivenni, hogy mi is történik, mégis hihetetlenül emlékezetes pillanat volt.”
Farkas Bertalan elmondta, több olyan űrhajóst is megismert az évek során, akik már jártak a Holdon, sajnos Neil Armstronggal pont elkerülték egymást, amikor ő Amerikába utazott, a híres űrhajós éppen Magyarországra látogatott. A magyar legenda hozzátette, ahhoz a csoporthoz tartozik, akik elhiszik, hogy valóban jártak emberek a Holdon. Űrkutatás szempontjából a Hold az elmúlt években ismét középpontba került, ami később összekapcsolható a Mars programmal. „A Hold ismét napirenden van a különböző kutatásokban, én is azt vallom számos tudóssal együtt, hogy először a Holdat kell becélozni, ott kell megfelelő élet- és munkafeltételeket biztosítani az űrhajósoknak, ha pedig ez megvan, akkor ez lehet egy nagyszerű platform ahhoz, hogy később a Marsra repülhessen az ember” – fogalmazott az első magyar űrhajós.
A jövőben a Hold felderítésében és egy esetleges Holdfelszín alatti állomás létrehozásában nem csak az Egyesült Államok, hanem Kína is komoly szerepet vállalhat. Az ázsiai ország űrkutatásának eredményességét jól bizonyítja, hogy az év elején a Hold nem látható oldalára sikeresen juttattak űrszondát.
Gy.P.