A Boldogasszony vendégségében

Boldogasszony kiállítás nyílt március elsején az Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár felújított kiállítóterében. A tárlat az elmúlt négy év alatt bejárta a Kárpát-medencét, a győri Káptalandombra Bécsből érkezett.

A több mint félszáz alkotó munkáit felvonultató tárlat, a legváltozatosabb technikákkal készült Mária ábrázolásokat mutatják be. Többek között láthatjuk Jankovics Marcell grafikáját, Kő Pál és Melocco Miklós, Párkányi Raab Péter szobrait, Gyulai Líviusz, Cseh Tamás, Orosz István grafikáit, Kubinyi Anna, Péreli Zsuzsa textilműveit, Petrás Mária kerámiáját, Haris László, Kunkovács László fotóit, Somogyi Győző, Incze Mózes és Kárpáti Tamás festményeit.

Cseh Tamás – Korpusz (grafika)

A csütörtöki megnyitón Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke ünnepi beszédében elmondta, Boldogasszony alakját a keresztény magyarság Szűz Máriával azonosítja, hozzá fohászkodik a nemzet, az ő közbenjárásáért esedezünk több mint ezer éve. A Mária-év, a csíksomlyói Szűz Mária-szobor ötszáz éves évfordulója tiszteletére döntött úgy az intézet, hogy kiállítással köszönti a Boldogasszonyt. A tárlat először 2015-ben nyílt meg. „Érezzék, tapasztalják meg, hogy csodának vagyunk tanúi! A Kárpát-medencei magyarság életében ugyanis nincs még egy másik olyan téma, amely össze tudott volna fogni 55 kortárs magyar művészt, hogy ki-ki a saját lelkülete szerint megalkossa azt a Mária képet, amit ő hordoz a szívében” – emelte ki az elnök.

Somogyi Győző – Napba öltözött asszony

Bognár István a Nagyboldogasszony-székesegyház plébánosa köszöntötte Mária tisztelőit. Felelevenítette Bálint Sándor néprajztudós 1940-es években írt „Boldogasszony vendégségében „ című írását, melyben a magyarországi, kisebb Máriai kegyhelyeket veszi számba. A városplébános úgy vélte, a kiállítás résztvevői mind Boldogasszony vendégségében vannak, majd beszámolt saját „Máriás” életútját, amely nagyban kötődik a Boldogasszonyhoz.

Bognár István emlékeztetett: március a győriek számára kiemelt hónap, a Káptalandomb legmeghittebb ünnepe a március 17-ei Könnyező Szűzanya búcsúja. A lelki zarándokút első állomása a kiállítás megnyitó, a csúcspontja pedig maga a búcsú lesz és március 25-ig tart, a kiállítás végéig, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéig.

A megnyitó résztvevői, köszöntőt mond dr. Fekete Dávid alpolgármester

Dr. Fekete Dávid alpolgármester köszöntőjében arról beszélt, hogy mindenki máshogy képzeli el Szűz Máriát, de valószínűleg nagyon sok győrinek a Könnyező Szűzanya kegyképe jeleneik meg lelki szemei előtt. Ez a kiállítás formabontó, de nagyon fontos számukra, hiszen azt mutatja meg, hogy a ma élő művészeink képzeletében, hogyan jelenik meg a Szűzanya – hangsúlyozta az alpolgármester. Fekete Dávid beszélt a város szakrális és kulturális kapcsolatáról, a Káptalandomb jelentőségéről és arról is, hogy a Boldogasszony kiállítás a nemzettudatunkat, hitünket erősíti.

Kő Pál – Markazi Szűzanyai

Tóth Norbert, a Forrás Művészeti Intézet igazgatója, a kiállítás kurátora megnyitó beszédében kiemelte: négy évvel ezelőtt a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kezdeményezésére 55 kiemelkedő kortárs magyar művészt kért fel, hogy fogalmazzák meg a Boldogasszonynak azt a sokrétegű, összetett képét, melyet a művészet évezredek óta korról korra megtesz. Az alkotók elkészítették műveiket, és ezáltal létrehozták a csodát. A csodát, melyet természete szerint minden ember magában hordoz. Az azonban csak keveseknek adatik meg, hogy megteremtse a kapcsolatot ég és föld, természet és teremtő között, hogy megszülessen a szakrális alkotás, mely teremteni képes, az életet serkenti, őrzi, élteti és képes egyedüliként létrehozni a kultúrát – fogalmazott a kurátor.

F.G.

Fotó: Marcali Gábor