A család nem úgy készül, hogy adok hozzá egy anyát, egy apát, gyereket, egy kevés nagyszülőt és kész. Ennek nehézségei vannak, ha már ezt tudjuk, előbbre vagyunk. Családdá születni egy pozitív értelemben vett krízis, olyan helyzetbe kerülünk, amivel addig nem találkoztunk.
A krízis nem feltétlenül egy olyan rossz dolog, amiből rossz is fog következni, hanem az, hogy egy megváltozott élethelyzet előtt állunk, amit még nem tapasztaltunk. Ebből következik, hogy nincsenek kész megoldási eszközeink a felmerülő feladatokra. Nyilvánvalóan fogunk nehézségekkel szembenézni, de ez egy természetes jelenség. Ha már tisztában vagyunk ezzel, már előbbre járunk a probléma megoldásában – mondta Regős Judit, a Szülők Háza Alapítvány elnöke, aki még tavasz elején Napimami családi tanácsadó minőségében tartott előadást a családdá válásról Győrben.
Regős Judit szociálpolitikus, szociális munkás, aktív analitikus tanácsadó, szupervizor és négy gyermek anyukája. Tizenkét éve hozta létre a fővárosban a Szülők Háza Konzultációs Központot, ami aztán hálózattá nőtte ki magát. Ennek első tagja volt a győri, ami hat éve a családsegítővel együttműködve végzi tevékenységét. Itt tartotta előadását Regős Judit.
A szakember kifejtette, amikor egy párkapcsolatban a felek elköteleződnek a gyermekvállalás irányába, fel kell venni egy új élet ritmusát. Ehhez idő kell. A nőknek segítenek a hormonok, és hogy 40 hétig testük óvja, védi, táplálja a gyermeket, ami egy apának nem adatik meg. Vannak segítő tényezők, hogy a férfi is könnyebben ráhangolódjon a helyzetre. Ilyen például, hogy a baba illata sokszor hasonlít az apáéra, valamint maguk a babák is legtöbbször az apjukra hasonlítanak – sorolta Regős Judit.
A tanácsadó kifejtette, az első hat hétben nagyobb a teher. Meg kell tanulni elfogadni, hogy ebben az időszakban anya elsősorban a gyermekkel van elfoglalva, apa pedig támogató segítség, egy lelki segély az anya-gyerek egymásra hangolódásában.
Regős Judit szerint ilyenkor könnyen elcsúszhat a kapcsolat. Beszélgetés nélkül férj és feleség súlyosan félreértheti egymást. A kapcsolat elindulhat egy lejtőn, s mire a gyermek kicsit nagyobb lesz, a házasság már sok esetben menthetetlen. Regős Judit megjegyezte, tény, hogy a válások száma a gyermek első három évében a legmagasabb, aminek oka, hogy nem született meg a család. Na de mi segíthet? Regős Judit szerint a sok beszélgetés előremozdíthatja, hogy mindenki megtalálja a maga szerepét. Azt is tudatosítani kell, hogy a helyzet csupán átmeneti.
A helyzetet nehezítheti a megfelelési kényszer is. Megfelelni a társnak, a szülőknek, az anyósnak, az apósnak, a szomszédnak, a játszótéri anyukáknak, a kialakított ideálnak, s önmagunknak.
Regős Judit hangsúlyozta, olyan nincs, hogy valaki mindig mindent jól csinál, nem lehet a váratlanra felkészülni, s el is lehet fáradni. Fel kell tenni a kérdést: mindig a kicsi az első? Nem, mert ha anya és apa nincs jól, nem tud a gyerekén sem segíteni, akkor az egész családi rendszer nehezen működik. Töltekezni kell, a magunk örömére is kell dolgoznunk, s akkor minden gördülékenyebben megy.
Szerző: Szigethy Teodóra
Fotó: Lopolo/Shutterstock.com