A franciás kék romantika és népszerű főszereplője

Azzal a filmmel érkezett Győrbe Jean-Marc Barr színművész, amely a világhírt meghozta számára: A nagy kékséggel.

Az 1. Győri Filmnapok keretében a Szent László Látogatóközpontban vetítették Luc Besson filmjét, amelynek egyik főszereplője találkozott is a közönséggel. Megtelt a terem, voltak tizen- és huszonévesek, meg idősebbek is. Közülük sokan már régebben is látták a filmet. Volt, aki többször is.

A nagy kékség az elvágyódás filmje, bevallottan egyszerű történet, szépen fényképezve. Egyszerűnek maga Jean-Marc Barr nevezte, aki utalt arra, hogy az ő generációja már nem Dosztojevszkíj, Tolsztoj vagy Flaubert művein nőtt fel, hanem rajzfilmeken. A nagy kékségben is rajzfimszerűen egyszerű karakterek jelennek meg.

Az alkotás annakidején Cane-ban fanyalgást váltott ki a szaksajtóból, Angliában a harmadik nap után le kellett venni a műsorról, érdeklődés hiányában. Az Egyesült Államok közönségének készült egy pozitív végkicsengésű változat. Franciaországban viszont nagyon megszerették, hatalmas siker lett. Jean-Marc Barr igazi celebritás lehetett volna, ha nem tiltakozott volna minden porcikája ellene. Nem szereti Hollywood világát, független filmes akart maradni. Sikerült neki. Persze a mecénásoktól meg az államtól való függetlenség önmagában még nem jelent automatikusan minőséget, de jó esetben a szabad választás lehetőségét megadja a színésznek.

Barr A nagy kékség bemutatója után Angliában élt, színpadon játszott. Amikor hazatért Franciaországba és metrón utazott, olvadoztak tőle a tinilányok, de az idősebbek is imádták. A film a valamennyiünkben élő, idilli vágyakat mutatja be, romantikusan, kissé hosszan, két búvár sorsában. Vannak gyönyörű felvételek, delfinek, naiv tisztaság, szerelem… S jó színészek, köztük a világszemléletében is rokonszenves Jean-Marc Barr.

A film után többen ajánlották neki: ha búvárként ennyire jó színész, miért nem választja azt a pályát. Akkor még nem tudták róla, hogy ő elsősorban színész, aki csak búvárt játszik.

A közönségtalálkozón a forgatás emlékezetes pillanatait is felidézte, egy hajó alatti jelenetben például csaknem megfulladt, elfogyott a levegője, s amikor föl akart bukkanni a mélyből, kialudtak a fények, egy kötél segítségével ért a felszínre, nagyon rossz állapotban.

Kilenc hónapig tartott a forgatás, abból négyet vizen vagy vízben töltött el a stáb. Nemzetközi alkotás született, közös nyelvként az európai angolt használták. Csakúgy, mint a győri közönségtalálkozón, ahol csak néhány ember kedvéért kellett fordítani, a többiek beszélték a nyelvet.

Hajba Ferenc

Fotó: Marcali Gábor