A Győri Filharmonikus Zenekar arany jubileuma

A születésnapos Győri Filharmonikus Zenekar március elsején szűk körben ülte meg hivatásossá válásának 50. évfordulóját. A jubiláló társulat az ünneplést szélesebb körben, november 14-én folytatja az Olimpiai Sportparkban. Az eseményen többek között fellép a szintén 50 éves The King's Singers. A társulat vezetőjével, Fűke Gézával a jubileumi két évad kínálatáról, az új hangversenyteremről és a harmadik igazgatói pályázatáról beszélgetünk.

A jubileum egy nagyon erős felütéssel kezdődött január elején. A Győri Filharmonikus Zenekar közönsége ismét megtöltötte az Audi Arénát. Bizet Carmenje után mit ígér a két évadot felölelő, jubileumi rendezvénysorozat?

Rengeteg mindent. A jubileummal kapcsolatban azt fogalmaztuk meg, hogy nem szeretnénk nagy durrogtatással ünnepelni, sokkal inkább lelkületében élnénk meg azt, hogy Győrött egy ilyen fantasztikus társulat működik. A Carmen előadásunk méltó felütése volt ennek az évnek, ami múlt héten egy tematikus nappal folytatódott, együttműködésben a Bartók Rádióval. Az adó élőben sugározta a Rómeó és Júlia című nagysikerű koncertünket, így az ország is bekapcsolódhatott az ünneplésbe. Most csütörtökön bensőséges találkozót szerveztünk aktív és nyugdíjas tagjainknak, korábbi karmestereinknek. Borkai Zsolt polgármester úr ez alkalommal is velünk ünnepelt. Jövő héten indul útjára a budapesti Richter János-bérletünk, hirdetvén, hogy „hahó, vidéken is van egy zenekar, amiről érdemes tudni!”

De ez nem nyilvánvaló, bizonygatni kell még?

Sajnos igen, még mindig van rácsodálkozás. Lehet, hogy még többet kellene áldoznunk a marketingre? Lehet, hogy mások nehezen tudják feldolgozni, hogy nem a fővárosban, hanem vidéken működünk. Nem gondolnám, hogy a műfajjal lenne baj, hiszen amit mi csinálunk, az egyetemes érték. Műfajok, stílusok jönnek-mennek, de a klasszikus zene örök.

A vendég karmesterek mindig nagy megelégedéssel szólnak a győri együttesről. Ezek szerint tényleg csodaszámba megy, hogy magyarországi viszonylatban vidéken is működhet egy ilyen szintű művészeti együttes?

A vidéki lét – mint ahogy a sportban – nem zárja ki a magas szakmai színvonalat. Múlt héten, immár harmadik alkalommal dolgozott a társulattal az amerikai karmester, Alastair Willis. Miután tudtuk róla, hogy rajong az Audiért, főszponzorunknak köszönhetően, kapott a cég flottájából egy autót, s még gyárlátogatást is szerveztünk neki. Két remek koncertet dirigált, egy kicsit magyarul is megtanult. Az együttes teljesítménye ismét lenyűgözte. És ez nem véletlen, hiszen az elmúlt tíz évben olyan szakmai építkezés folyik, amit minden vendégművész megsüvegel.

A 2008-ban felálló menedzsment, az igazgatói kinevezésével új irányokat jelölt ki a zenekar számára. Melyek az elmúlt tíz év legfontosabb eredményei?

Baross Gábor igazgató úrtól egy jól működő társulatot vettem át 2008-ban. Az első pályázatom a kontinuitásra épült. Az értékmentésre, értékteremtésre helyeztük a hangsúlyt. A felálló menedzsmenttel, Berkes Kálmán művészeti vezetővel, Ősz Gábor igazgatóhelyettessel a hangverseny-szervezési struktúra átalakításával egy időben, dinamikus fejlődési pályára állítottuk a zenekart. Mindeközben valamelyest változott az együttes tagsága, többen nyugdíjba vonultak, fiatalodott a csapat.

Ezzel a korábbi homogenitás megszűnt. Jelenleg a zenekaron belül több generáció dolgozik együtt. Igazgatóként könnyű az ezekből fakadó érzékenységeket, különbözőségeket összefésülni?

Kívülről érkeztem, nem voltam társulati tag, nálam mindenki tiszta lappal indult. Az akkori homogenitás megszűnése egy természetes fluktuáció eredménye volt, hiszen az alapító tagok akkoriban érték el a nyugdíjkorhatárt. De én nem is az életkori sajátosságokban láttam a nehézséget, sokkal inkább a hozzáállásban. A kezdetektől fogva próbálom visszaszorítani a protestséget, a valami vagy valaki ellen való szövetkezést. Mindig arra késztetem őket, hogy a közös sikereinkből táplálkozzanak, higgyenek magukban, és az együtt elért eredményeinkben. Időközben a társulat igazi csapattá vált. „Tétmeccseken” mindenki megrázza magát, és kitűnő teljesítménnyel rukkol elő.

Ebben óriási szerepet vállal Berkes Kálmán művészeti vezetőnk, aki mindig a minőségre helyezi a hangsúlyt. Olyan meghívásoknak, felkéréseknek teszünk eleget, olyan helyekre jutunk el, ahová korábban nem sikerült. Ez volt a célkitűzése második igazgatói pályázatomnak, hogy nemzetközi színtereken is letegyük a névjegyünket. Turnéztunk Japánban és Kínában is. Nyáron a hamburgi Elbphilharmonie-ban koncertezünk, emellett fellépünk a salzburgi és a Wörthersee Classics Festivalon is. Ezek már igazi nemzetközi elismerést jelentenek.

Az igazgatói megbízatása év végén lejár, és újraindul a pozícióért. Harmadik pályázatának melyek a fő hangsúlyai?

A város közgyűlése tavasszal írja ki az új igazgatói pályázatot. A készülő pályamunka fontos pillérei a tervezett új hangversenyterem felépítésének szakmai támogatása, felügyelete, az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése esetén a zenekar integrálása az „áramlásba”, mélyebb együttműködés a város kulturális intézményeivel, illetve a régió városaival. Folytatnánk azt a munkát, mely elnyerte fenntartónk, a város támogatását és bizalmát. Nem beszélve a közönségünkről, akik évadról évadra kitüntetnek bennünket szeretetükkel. Az Audi Hungaria Zrt. 2016 óta főszponzorunk, óriási megtiszteltetés számunkra, hogy egy világcég támogatását élvezhetjük. Emellett feléledt a mecenatúra, egyre több győri cég, egyesület jelezte, hogy mellénk áll, és a társadalmi felelősségvállalás jegyében segíti a társulat működését.

A Modern Városok Program keretében új hangversenyterem épül. A kulturális intézmény megépítése fontos részét képezi a győri Európa Kulturális Fővárosa pályázatnak is. Igazgatóként milyen hangversenytermet szeretne?

Olyat, ami nemcsak a város, hanem a régió igényeit is kiszolgálja. Hogy milyen funkciókkal rendelkezzen, ezzel kapcsolatban folyamatosan egyeztetek polgármester úrral. Hiszen nemcsak arról van szó, hogy a Richter Teremből kellene egy számmal nagyobb. Elképzelésünk szerint az új intézmény kulturális, tudományos, edukációs, egyben társadalmi és gazdasági találkozóhely is lesz. A fenntarthatóság szempontjából fontos, hogy a koncerteken túl jelen legyen a multifunkcionalitás: kiállításokkal, színházi előadásokkal, közéleti programokkal, tudományos konferenciákkal, akár egyetemi diákszínpad működésével bővülhetne a terem kínálata. Meggyőződésem, hogy a hangversenyterem építése a Modern Városok Program egyik legösszetettebb és egyben legszebb feladata. Itt is a minőség a legfontosabb, nem pedig az, hogy mielőbb elkészüljön, és mi türelmesek vagyunk.

Szerző: Farkas Mónika
Fotó: Marcali Gábor