A Quaestor alszámlán lévő államkötvények 2015. március 11-én valóban nyilván voltak tartva…
„Az elmúlt időszak Quaestorhoz köthető eseményei és a politikai pártok tényeket mellőző, csupán politika által vezérelt megnyilvánulásai miatt Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatát folyamatosan bombázzák a sajtóorgánumok. Az önkormányzat a kezdetektől korrekt tájékoztatással igyekezett politikától mentes tényeket közölni. A mai napon ismételten tiszta vizet önt Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a pohárba, nem politikai, hanem szigorúan szakmai alapon, ezért a sajtótájékoztatón dr. Lipovits Szilárd, a város jegyzője, dr. Csörgits Lajos a város aljegyzője, mindketten a törvényesség őrei a Városházán, valamint Domanyik Eszter a város kommunikációs vezetője ismerteti a tényeket.” – fogalmazott a tájékoztató elején Domanyik Eszter, aki az üggyel kapcsolatos tényeket sorolta:
A Győri Önkormányzatnak nincsen egyetlen brókercégnél sem vállalati kötvénye, számlavezetését nem a Quaestor Zrt., hanem az OTP Bank látja el évtizedek óta. Az önkormányzat – ahogy korábban is hangsúlyozta – a költségvetési rendeletének megfelelően, amely az államháztartásról szóló törvény felhatalmazásán alapul kizárólag államilag garantált állampapírba fekteti az átmenetileg szabad pénzeszközét, amelyet nem a számlavezető pénzintézete által vezetett számlán köt le. Győr város önkormányzata 2015. január 16-án nevére szóló államilag garantált magyar államkötvényt vásárolt a Quaestor Értékpapírkezelő Zrt-n keresztül 999 987 373 HUF értékben.
„Tegnap egyes sajtóorgánumok azzal vádolták meg az önkormányzatot, rajta keresztül a Hivatalt: a törvényesség őreit, pénzügyi főosztályvezetőt, kommunikációs vezetőt és az általánosításnak köszönhetően valamennyi kollégát, hogy hazudnak.” – tette hozzá.
Dr. Lipovits Szilárd, Győr város jegyzője ezért – egyik kezében a hivatkozott 2015. március 11-én érkezett KELER Zrt. hivatalos rendszeréből származó számlakivonattal, másik kezében pedig a KELER Zrt-től a tegnapi nap során érkezett – felügyelő biztosi felhatalmazásra kiadott – számlakivonattal bizonyította, hogy az önkormányzat nem hazudott, amikor azt mondta, hogy a KELER Zrt.-nél vezetett, az Önkormányzat nevére szóló Quaestor alszámlán lévő államkötvények 2015. március 11-én valóban nyilván voltak tartva.
Dr. Lipovits Szilárd reagált arra is, hogy a tény, hogy az államilag garantált állampapírt a Quaestor Zrt-n keresztül vásárolta az önkormányzat, a vételáron felül mindösszesen 3000 HUF vásárlási díjat eredményezett a Quaestornak, hiszen azonos típusú, államilag garantált államkötvényt vásároltak, aminek értékpapír-fajtánként 3000 HUF a költsége a hatályos kondíciós lista alapján. A jegyző hangsúlyozta, életszerű döntést hoztak, amikor a Quaestor által mondott, a pénzügyi főosztályvezető által javasolt legjobb ajánlat és hozam alapján, kisemberek tízezreivel, a magyar tulajdonú Quaestoron keresztül vásárolták meg az államkötvényeket. „Győr városának éppúgy nem volt oka kételkedni a Quaestor stabilitásában és megbízhatóságában, mint ahogy több önkormányzatnak, állami szervnek és egyszerű magánszemélyek tömegének sem.” – hangsúlyozta.
Dr. Csörgits Lajos Győr város aljegyzője kiemelte, a város pénzügyi stabilitását és gazdálkodását nem fenyegeti veszély. Olyan szabad pénzeszközből vásárolták az államkötvényt, ami nem szükséges ahhoz, hogy Győr városa minden kötelező, önként vállalt, valamint önként átvállalt feladatát el tudja látni. „Egyetlen fejlesztés sem áll le. A megvásárolt államkötvények állami garanciával rendelkeznek, ráadásul annyival többet tud Győr, mint mások, hogy nem fiktív befektetésről, hanem ténylegesen, a Quaestor által megvásárolt államilag garantált államkötvényekről van szó.„ Dr. Csörgits Lajos hozzátette, jogi álláspontjuk szerint a város vissza fogja kapni a pénzét. „Ha a Quaestor nem kerül felszámolás alá, akkor az állami garancia miatt értelemszerűen visszakerül a befektetett pénzeszköz az önkormányzathoz. Amennyiben a Quaestor felszámolásra kerül, úgy a 2015. január 1-i törvénymódosítás alapján, – amelynek tudatában hoztuk meg a befektetési döntést – felszámolási vagyonnak nem képezi részét az ügyfelek tulajdonában lévő, vagy az őket megillető pénzügyi eszköz, illetve pénzeszköz. Mindkét lehetséges opció alapján ezért joggal bízunk abban, hogy az Önkormányzatot nem érheti kár, hiszen mindvégig jogszerűen jártak el.”
Fotó: O. Jakócs Péter