A győriek büszkesége – Istvánffy Benedek
Istvánffy Benedek, a 18. század magyar géniusza címmel nyílt kiállítás a győri székesegyház orgonistájának, karnagyának életművéből a Richter Teremben.
Ősz Gábor, a Győri Filharmonikus Zenekar igazgatóhelyettese házigazdaként köszöntve a hétfő esti kiállítás vendégeit kiemelte, a zenekar ebben az évadban indította el az egyházzenét bemutató Istvánffy Benedek-bérletsorozatát.
Elsőként halottak napja alkalmából, október 28-án Salieri Requiemjét mutatják be a győri székesegyházban, karácsony közeledtével Beethoven Kilencedik szimfóniáját, virágvasárnap pedig Handel Messiás című oratóriumát játsszák. Az évad utolsó koncertjét a bérletsorozatban Barokk esszencia címmel mutatják be. Nagy igény mutatkozott az egyházzenei koncertekre, mert ezek segítenek lelkiekben ráhangolódni az ünnepekre, ezért is indították útjára e bérletsorozatot.
A megnyitó folytatásaként élőben csendült fel Istvánffy Benedek G. J. Werner Missa Coena Domini miséjéhez írott Gloria-tétele, a Palestrina-kórus és a Győri Filharmonikus Zenekar előadásában.
Istvánnfy Benedek 1733-ban született Szentmártonban, a mai Pannonhalmán. Apja, Istvánffy József orgonista volt, első zenei leckéit valószínűleg tőle kapta. Később Kismarton zenei légköre, Gregor Joseph Werner művészete jelentett számára inspirációt. 1757-ben orgonista volt gróf Széchényi László házi kápolnájában Sopronban, 1758-tól pedig Széchényi Antal grófnál Nagycenken. 1766-tól 1778-ig, haláláig a győri székesegyház karnagya és orgonistája volt. Győrben töltött évei alatt nem csak egyházzenei műveket komponált, hanem 140 kortárs német-osztrák és olasz kompozíciót,főleg Werner-műveket másolt le.
Dr Lukácsi Zoltán, a Hittudományi főiskola rektora megnyitójában emlékeztetett, Istvánffy Benedeknek mindössze 45 évet élt, és győri szolgálati idejének jó részét a karnagyi, gazdasági, kottabeszerzési és másolási feladatok foglalták le, így kevés ideje maradt a komponálásra. Biztos, hogy a jelenleg ismertnél jóval több szerzeménye lehet. Ma tucatnyi művét tartják számon, de még mindig nem lehetetlen, hogy újabb, eddig ismeretlen Istvánffy művek kerülnek elő.
A kiállítás tartalmazza Istvánffy Benedek összes ma fellelhető művét. A Szent Dorothea misét, amelyet Zichy Ferenc püspök aranymiséjére komponált, a Szent Benedek misét, amelyről méltatója azt írja, hogy szerényebb méreteivel is a kor magyarországi egyházzenei termésének legjavához tartozik. Aztán láthatjuk a Kismartonban előkerült offeroriumokat, továbbá introitusokat, és egyéb misetételeket, himnuszokat és antifonákat, valamint néhány tabló Istvánffy életét ismerteti. A zenetörténészeknek, levéltárosoknak, hivatásos zenészeknek és zenekedvelő nagyközönségnek, a Győri Székesegyháznak és az egyházmegyei papságnak mind-mind feladatuk, hogy mindnyájan a magunk módján ápoljuk emlékét ennek a szinte már elfeledett géniusznak – hangsúlyozta a rektor.
A megnyitót követően Farkas Zoltán, a kiállítás kurátora kalauzolta végig a látogatókat a tárlaton. Megtudhattuk 35 év, több zenetörténész generáció gyűjtőmunkájának eredményét láthatjuk a tárlaton. Egyedülálló ésé rtékessé teszi a győri kiállítást, hogy egyszerre, egy helyen látható mind a tizenkét Istvánffy szerzemény kottája. Mondhatjuk, hogy Istvánffy peches volt, és csak azért nem lett világhírű, mert szerényebbek voltak a körülményei, rövid élete volt, pedig akár olyan világhírű zeneszerző is lehetett volna mint Haydn vagy Mozart, hiszen a zenéje minősége semmivel sem alábbvaló mint az említett mestereké – jegyezte meg Farkas Zoltán.
A kiállítás október 24-én zárul, egy nappal Istvánffy Benedek halálának évfordulója előtt.
Szerző: Fölvári Gabriella
Fotó: Marcalii Gábor