Az auschwitzi haláltábor egykori foglyai virágokat helyeztek el a náci létesítmény egyik kivégzőfalánál a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján, vasárnap.
A túlélők csíkos sálakat viseltek egykori egyenruhájukat idézve, több ruhadarabon vörös P betű is látszott, a jelkép, amellyel a náci németek egykor megjelölték lengyel foglyaikat. Az auschwitzi kényszermunkatábor legelső rabjai lengyelek voltak, akiket a megszálló német erők fogtak el. A létesítményben később tömegével gyilkoltak meg zsidókat, romákat és másokat. A koncentrációs tábornál szélsőjobboldali ellentüntetők is megjelentek, őket a rendőrség tartotta távol a megemlékezőktől.
Vasárnap ünnepélyes megemlékezést tartanak a gázkamrák romjainál az Auschwitzban meggyilkolt 1,1 millió ember és a holokauszt összes – becslések szerint mintegy hatmillió – áldozata emlékére. A haláltábort 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet csapatok. Ezt a napot az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. A Simon Wiesenthal Központ a náci háborús bűnösökről közzétett éves jelentésében dicsérte Németország erőfeszítéseit a háborús bűncselekmények elkövetőinek felderítésére és bíróság elé állítására. A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából nyilvánosságra hozott beszámolóban az antiszemitizmus ellen küzdő szervezet figyelemre méltónak nevezte azt a 2011-ben Németországban elfogadott irányelvet, amely lehetővé teszi, hogy gyilkosságban való bűnrészesség miatt bárkit igazságszolgáltatás elé állítsanak, aki haláltáborban vagy úgynevezett bevetési csoportban szolgált.
A központ egyúttal bírálta Ausztriát, mert szerinte nem tesz eleget a náci háborús bűnösök felelősségre vonásáért, és az elmúlt több mint 30 évben egyetlen embert sem ítélt el a zsidók ellen a holokauszt idején elkövetett bűncselekmények miatt. Ausztrián kívül Norvégia, Svédország, Litvánia és Ukrajna is bírálatot kapott a szervezettől. Eközben Heiko Maas német külügy miniszter új megközelítéseket szorgalmazott a holokauszt tanításában. “Új megközelítésekre van szükségünk, hogy hasznossá tegyünk a történelem tanításait korunkban” – írta a Welt am Sonntag című konzervatív lap hasábjain. Maas szerint nemcsak emlékezni kell a holokauszthoz hasonló eseményekre, hanem meg is kell érteni őket.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Michelle Bachelet a kirekesztő tendenciák erősödésétől óvott vasárnap Genfben. “Napjainkban a gyűlölet sok formájának jelentős erősödését tapasztaljuk, beleértve az antiszemitizmus mérgét és a kisebbségek elleni egyéb támadásokat” – mondta. Bachelet kifogásolta, hogy teljes népcsoportok, etnikai kisebbségek és a migránsok is ennek a gyűlöletkeltésnek a célpontjaivá válnak, és sokszor állami vezetők szítják az indulatokat.
MTI
fotó: The Independent