A hosszabb élet hatalmas lehetőség
Az idősek életminőségének javítását célzó idei koncepció végrehajtása érdekében részletes feladattervet fogadott el pénteken a közgyűlés. Az önkormányzat stratégiájáról dr. Somogyi Tivadar alpolgármester, az idősödés pszichiátriai jellemzőiről dr. Feller Gábor pszichiáter, osztályvezető főorvos beszélt lapunknak.
A közgyűlés előterjesztése szerint az önkormányzat vállalja, hogy az épített környezet kialakítása, a közösségi közlekedés fejlesztése során figyelembe veszi az idős emberek igényeit. Segítik az öregek saját otthonukban maradását, közéleti aktivitásuk kiteljesítését, társadalmi integrációjukat, lehetőség szerinti foglalkoztatásukat.
Győrben a lakosság 30 százaléka nyugdíjas, nagyon fontos szerepük van a városban – mondta dr. Somogyi Tivadar. – Az önkormányzat célja, feladata, hogy segítse őket életük irányításában.
Az alpolgármester szerint az idős emberek többsége ragaszkodik ahhoz, hogy saját lakásában, megszokott környezetében élje le az életét. Ezt az igényt el kell fogadni, ehhez az életformához kell nekik a lehető legtöbb segítséget megadni. Az otthon élők biztonságát szolgálja az a hívó rendszer, melyet a bajbajutottak egyszerűen használni tudnak. Az otthoni életminőséget javítja, hogy pályázni lehet az idős emberek megváltozott egészségi állapotához kapcsolódó kisebb átalakításokra is. Többen, különösen a mozgásukban korlátozottak kértek segítséget ahhoz, hogy kádas fürdőszobájukat zuhanyzóssá alakítsák át, mert ott könnyebben tudnak fürödni. A tolószékkel közlekedők számára a lakáson belüli akadálymentesítést is végeztek, sorolta az alpolgármester.
Az idősotthonok férőhelyei sajnos korlátozottak, nehéz bejutni ezekbe az intézményekbe, hosszú a várakozási idő – vázolta a helyzetet dr. Somogyi Tivadar, aki kormányzati segítségre is számít az otthonok bővítésében.
Dr. Feller Gábor pszichiáter főorvos adatokkal szolgál: A világon ma a népesség 11 százaléka 60 év fölötti, 2050-re azonban az arányuk megduplázódik, ami annyit jelent, hogy akkor a Földön 1 milliárd 200 millió idős ember fog élni. Magyarországon most a népesség 23 százaléka 60 év feletti, ez a szám 2050-re a 35 százalékot éri el. Egyre tovább élünk, ám a hosszú életkor mellett az a kérdés, milyen minőségben telnek el éveink. Az időskor pszichiátriai következményei közül a szakember elsősorban a depressziót és a szorongást említette. A szorongás akkor fokozódik, ha a szociális kapcsolatrendszerek megszakadnak, például nyugdíjba megy az ember, elveszíti társadalmi, szociális biztonságérzetét. Hiányzik a napi ritmus, és az ember önmaga fontosságába vetett hite is meggyengül. A depresszió – folytatta dr. Feller Gábor – a negyvenes korosztályt és a hatvanon felülieket fenyegeti leginkább. Több nő betegszik meg ebben a kórban, mint férfi. Ha a depresszió súlyossá válik, akkor akár öngyilkosság is lehet a betegség tragikus végkifejlete.
Szerencsére az időskori depresszió általában nem súlyos, mégis elgondolkodtató, hogy az öngyilkosság serdülőkorban és a 70 éven felüliek körében a leggyakoribb – hangsúlyozta a főorvos, majd hozzátette: a depresszió idős korban is orvosi kezelést igényel, de figyelembe kell venni, hogy az öregek másképpen reagálnak a gyógyszerekre. Az a szakmai ajánlás, hogy egy idős ember ötfajta gyógyszernél többet ne szedjen rendszeresen. Ezzel szemben Magyarországon az összlakosság háromnegyede 6-8 fajta gyógyszert fogyaszt.
A pszichiáter megemlített néhány, kifejezetten az idős korra jellemző szindrómát is. Elsőként az esendőség-szindrómát, melynek következtében az ember rosszul reagál a stresszhelyzetekre. Lelassul, a máskor mindennapinak számító cselekvései is félelmet, szorongást keltenek bennük. Akár egy postai vagy banki ügy intézése is stresszt vált ki belőlük. Ritkább az úgynevezett Ekbom-szindróma, az ebben szenvedők tévesen azt érzik, hogy különböző paraziták fertőzik őket, állandó viszketésérzetük van. A Diogenész-szindróma pedig a felesleges tárgyak, állatok értelmetlen gyűjtésére készteti az embereket. Előfordul, hogy valaki negyven macskával él együtt, vagy hosszú hónapokon át fölhalmozza a kenyeret, romlott élelmiszereket.
Az időskornak vannak természetes, esetenként kellemetlen velejárói, a betegségek is gyakrabban fordulnak elő. A hosszú élet ennek ellenére nem szabad, hogy nyűg legyen, hiszen hatalmas lehetőség, melyet értelemmel, élményekkel megtölteni az idős emberek hozzátartozói és a társadalom közös segítségével lehet – értett egyet az alpolgármester és a pszichiáter.
H. F.
Fotó: O. Jakócs Péter