Nemzetközi filozófiai esszépályázaton nyert aranyérmet Déri Barnabás gimnazista.

2014 óta magyar résztvevő még nem nyert aranyérmet ezen a megmérettetésen. A Finnországban megrendezett verseny, a Baltic Sea Philosophy Essay Event nemzetközi jellegénél fogva angol nyelvű, s nehézségét az adja, hogy a szervezők által adott idézetek közül kell választani és két óra időtartam alatt elemző esszét írni. 

A 11. osztályos Déri Barnabás esszéjében az emberi erkölcs és etika mibenlétével foglalkozik, középpontban a kérdéssel, meg tudjuk-e ítélni saját tetteink helyességét vagy ez csak mások által lehetséges.

A sikeres diákok mellett nem mindennapi tanárok állnak. Tóth István Konstantin, a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium igazgató tanára foglalkozik Barnabás felkészítésével.

A pedagógus a tehetseg.hu kérdéseire az alábbiak szerint válaszolt:

Az átfedés a filozófia és az etika között miként nyilvánul meg a gimnáziumi tananyagban?

Átfedésről nem beszélnék, a filozófiával foglalkozók az etikát a filozófia részének tekintik. A filozófiai alapállásból mindig cselekvési normák is  következnek.

Mennyire fogékony a mai kamasz generáció a filozófiára?

Mindenki fogékony, legfeljebb nem tudja artikulálni, sok kérdésről nem is gondolják, hogy azok filozófiai kérdések.

Ön szerint létezik-e a filozófiára nemcsak fogékony, de kifejezetten tehetséges diák? Hogyan illetné Barnabást e téren?

Nem hinném, hogy külön „filozófiai tehetség” létezne, tehetségesek vannak, rajtuk múlik, hogy mivel kezdenek foglalkozni.

Mikor kezdte meg Barnabás felkészítését a filozófiai versenyre? Hogyan zajlott a felkészítő fázis?

Barnabás autodidakta módon kezdett el filozófiával foglalkozni, különösebb felkészítésre nem volt szükség, inkább a versenyen való részvételét menedzseltem, amikor számomra is kiderült, hogy középiskolai szintet meghaladó ismeretekkel rendelkezik.

A 28. Nemzetközi Filozófia Olimpia Lisszabonban lesz. Miben tér majd el a felkészülés az eddigiektől? 

Egy-egy kiválasztott szerzővel foglalkozunk, jelenleg Edmund Husserl Karteziánus elmélkedései című művét elemezzük. 

Déri Barnabást filozófiai irányultságáról kérdezték:

Angolul vagy magyarul zajlott a felkészítő esszéírás, alkotás?

Angolul. Mivel csak két óra áll rendelkezésre az esszé megírására, célszerűnek éreztem, hogy már kiinduláskor is angolul kezdjek el gondolkodni és ne valamikor az utolsó fél órában sietve kelljen a magyar gondolatokat angolra fordítanom.

Mikor kezdtél el a filozófia iránt mélyebben érdeklődni? Mit köszönhetsz a teológiai tanulmányaidnak?

Nehéz pontosan megmondani, hisz az, hogy mikortól kezd el valaki például politikafilozófiával és nem a politikával foglalkozni már önmagában egy fogós kérdés. Legegyszerűbb az volna, ha arra válaszolnék, hogy mikor tudatosult bennem az, hogy érdekel a filozófia: ez talán 15 évesen volt. A vízválasztó pont akkor jött el, amikor elkezdtek érdekelni a politikai gondolkodásban megbúvó erkölcsi normák és előfeltevések összefüggései. Innen már, ha nem is teljesen egyenes, de logikus út vezetett a filozófiához.
Túlzásnak érzem azt mondani, hogy teológiai tanulmányokat folytattam, de mindenesetre már az általános iskolai hittanórákon észrevettem, hogy nagy affinitásom van az elvont gondolkodás felé. Itt találkoztam először a transzcendens problémájával, pontosabban azzal, hogy milyen viszonyunk van a transzcendenciával; ezt most is egy alapvető fontosságú kérdésnek tartom.

Mit gondolsz, a filozófiai irányzatok, iskolák alapos ismerete vagy épp ellenkezőleg, a saját értelmezésed volt a fontos a versenyen?

A verseny kiírása szerint elvileg nem a háttérismereteken, hanem az adott probléma koherens filozófiai értelmezésen és tárgyalásán van a hangsúly. Szerintem a saját értelmezés elengedhetetlen, de nem szívesen mondanám fontosabbnak a történeti ismereteknél. A filozófia gyakran dolgozik olyan fogalmakkal, mint például az idő, a lét és az igazság. Elvileg meg lehet közelíteni ezeket a fogalmakat bármilyen filozófiatörténeti ismeret nélkül, hisz a mindennapokban is használjuk őket. Nem állítom azt, hogy a közvélekedés nem lehet igaz, azonban ha csak a mindennapos használatot nézzük, nagyon könnyen el lehet menni a filozófia egyik fő kihívása mellett, miszerint a dolgok nem mindig olyanok, mint amilyennek látszanak. Vannak tételek, amik szembemennek a köznapi vélekedéseinkkel: “Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba” – mondja Hérakleitosz. Az elsőre minden megfigyelésünkkel szembenálló tétel mögött kidolgozott érvek és messzemenő következmények rejtőznek és még ma is sokan osztják ezt a nézetet a filozófiai körökben.

Szó sincs arról, hogy el kell vetni az egyértelműnek tűnő ismereteinket a szokatlanokért, azonban mindenképp árnyalja a magától értetődőnek vett vélekedéseinket, ha tudjuk, hogy lehet másképp is gondolkozni.

Mindemellett, a filozófiatörténetben gondolati utakat ismerünk meg. Ezeknek az utaknak az ismerete nagyban segíthet a munkában: előre tudhatjuk, hogy milyen alapfeltevésekből milyen irányba lehet elindulni vagy esetleg fel tudunk ismerni hibákat, amiket így már egyszerűbben el tudunk kerülni. Ahhoz pedig, hogy könnyen érthető legyen egy kifejezett gondolat, szükség van egy közös fogalmi hálóra. Ezt a fogalmi hálót nem én alakítom ki, hanem a filozófiai hagyomány fogalmai képzik: ennyiből tehát elengedhetetlen, hogy valamilyen szinten el tudjuk helyezni magunkat a gondolattörténetben. Ehhez pedig a filozófiai irányzatok alapos ismerete kell. Jacques Derrida szerint mindannyian “bricoleur”-ök, azaz barkácsok vagyunk, vagyis azzal dolgozunk, ami a rendelkezésünkre áll. A mérnök gondolata pedig, aki mindenét saját maga alkotja, már önmaga is egy olyan ideál, amit egy barkács alkotott.

Lehetsz-e kreatív egy filozófiai versenyen?

Természetesen, sőt, érdemes és bizonyos értelemben elkerülhetetlen annak lenni. Egy probléma megközelítéséhez nagy szükség van a filozófiatörténeti ismeretekre, azonban szerintem nem elég, ha mindössze egy régmúlt gondolkodó vélekedéseit mutatjuk be. Valójában itt nem is lehetséges csak történelmi tényanyaggal foglalkozni, hisz eleve valamilyen úton vonatkoztatni kell a gondolkodót az adott problémához illetve a felelevenített érvekből származó következményeket is ki kell dolgozni. Ha még kritikát is megfogalmazunk, akkor már semmi kérdés afelől, hogy szükség van a kreativitásra.

Rengeteg üres tér marad egy gondolatmenetben, ha mindössze egy száraz adatot hozunk fel, és ezt a vákuumot muszáj valamivel betölteni: itt jön a képbe a kreativitás. 

Korábban volt-e bármilyen önkifejezési formád? (vers, novella, regény, stb.)

Nem, de az írás vágya mindig is megvolt bennem. Az, hogy ez esetleg majd a filozófián keresztül fog kifejeződni a későbbiekben, még számomra is nyitott kérdés.

Mennyire ismered a mezőnyt? Mire számítasz a lisszaboni olimpián?

Még nem biztos, hogy kijutok a lisszaboni olimpiára, mert először a válogatón kell jól teljesítenem. A mezőnyt így nem is igazán ismerem, de az eddigi évek esszéit elnézve nagyon éles versenyre számítok.

Fel tudnád vázolni terveidet a gimnázium elvégzése utánra?

A gimnázium elvégzése után is filozófiával szeretnék foglalkozni, egyetemi szinten. Ezt követően célszerű lenne olyan állásban elhelyezkedni (tanári vagy kutatói), ahol ezt a tudást majd fel is használhatom.

Barnabás 2018-ban részt vett a Matehetsz Tutor Programján, sikeresen pályázott ösztöndíjért is. Elmondása szerint sokat segített a program, mert sok hasonló (és különböző!) gondolkodású emberrel tudott megismerkedni, míg az ösztöndíj segítségével szakirodalomhoz is jutott.

Déri Barnabás a filozófián túl, országos informatikai és földrajzi, valamint OKTV-szinten angol és francia kiváló eredményeket tudhat magáénak

A Baltic Sea Philosophy Essay Event aranyérmet érdemlő írása ide kattintva olvasható.

Forrás: tehetseg.hu