„A katarzisért dolgozunk”

Áramlott a tánc és a zene a művészek és közönség között hétfőn este a Győri Nemzeti Színházban, ahol a Győri Balett PianoPlays című győri bemutatójával indult a XIV. Magyar Táncfesztivál.

“1998-ban mertünk egy nagyot álmodni, hogy Győrben fogadjuk mindazokat, akik szeretik a táncművészetet “– kezdte megnyitóját Kiss János, a Győri Balett és a Magyar Táncfesztivál igazgatója. Idén pedig már tizennegyedik alkalommal ad otthont Győr a hazai és a határon túli, a nemzetközi táncélet alkotóinak, a műfaj szerelmeseinek. Évről-évre megújul a fesztivál, ahol az ország, Európa legkiválóbb táncművészeit láthatjuk. Az igazgató beszélt arról, hogy a fesztivál nem titkolt célja az is, hogy a fiatalokkal megszerettessék a táncművészetet, kineveljenek egy táncot értő és szerető közönséget.

Fesztiválra várva

Az egy hét alatt több mint negyven produkciót láthat a közönség, a fesztivál idei szlogenje, fő témája az áramlás, amely kapcsolódik ahhoz a nagy tervhez, pályázathoz, hogy 2023-ban Győr Európa Kulturális Fővárosa legyen.

“Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy megszülessen az, amiért minden művész dolgozik: a katarzis” – zárta köszöntőjét Kiss János.

Borkai Zsolt polgármester nyitotta meg a fesztivált

Borkai Zsolt polgármester megnyitóbeszédében hangsúlyozta, a Magyar Táncfesztivál elhozza Győrbe a művészvilág színe-javát, miközben a Győri Balett társulata is a színe-java a táncművészeknek.

A győriek szeretik a kultúrát, és olyan művészek dolgoznak a városban, akik magas színvonalon közvetítik az értékeket. Ennek az értéknek a támogatásához lehetnek új kulturális infrastrukturális fejlesztések is, mint például a színház átépítése és felújítása, vagy egy új koncertterem létesítése a Győri Filharmonikus Zenekar számára. Ilyen és ehhez hasonló beruházásokkal készül a város arra, hogy egy 21. századi környezetet tudjon teremteni a kultúra részére – tájékoztatott a polgármester.

Borkai Zsolt hangsúlyozta: az Európa Kulturális Fővárosa pályázat egyik üzenete az áramlás. Áramlás a tánc, a mozgás, a zene összhangjával. Áramlás, melyet a kultúra a nézők felé közvetít, a nézők pedig befogadják azt.

Győri Balett: PianoPlays

Ez az áramlás sikerült is a Táncfesztivál nyitó előadásán, a szűnni nem akaró tapsból ítélve.

Velekei László, a győri társulat művészeti vezetője a szerelem különböző arcait és fázisait mesélte el koreográfiájában. A Győri Balett vezető táncosainak produkcióját Liszt és Wagner műveivel Balázs János, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész élő zongorajátéka kísérte.

Novák Ferenc „Tata” megnyitja a Pina Bausch kiállítást

Az első nap krónikájához tartozik, hogy a színház Csillárszintjén Novák Ferenc „Tata” a Nemzet Művésze koreográfus, rendező, etnográfus megnyitotta a Pina Bausch életét és munkásságát bemutató kiállítást. Pina Bausch a múlt század második felének egyik legnagyobb táncszínházi alkotója volt, a táncművészetet megújító német koreográfusnő. A magyar kultúrával különösen jó kapcsolatban volt – mondta Novák Ferenc. Bausch 1977-ben elkészítette Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájának koreografált verzióját. “Pina Bausch első alkalommal inkognitóban jött Budapestre” – idézte fel Novák Ferenc. 1999-ben a Wuppertali Táncszínházzal dolgozott a budapesti Trafóban. Érdemes megnézni a kiállítást és Pedro Almodóvar Beszélj hozzá! című filmjét is annak, akit érdekel Pina Bausch.

A Maros Művészegyüttes

Az est további részében a színház előtti téren a Maros Művészegyüttes fergeteges produkcióját, a Kisfaludy-teremben Pirók Zsófia kortárs flamenco estjét láthatta a közönség.

A fesztivál további programjai itt.

Földvári Gabriella

fotó: O. Jakócs Péter, Marcali Gábor