A tuja az egyik legelterjedtebb kerti növény Magyarországon. Mivel magasra megnő, kerítés mellé ültetve ideális árnyékoló és takaró is egyben, hogy a szomszéd ne lásson át. Az utóbbi években soha nem látott mennyiségben száradnak el a tuják. Győr kertvárosi részein is gyakori látvány, hogy a tuják ágai elszáradnak, végül a teljes növény kipusztul. Átmeneti helyzet vagy visszafordíthatatlan változás?
„Sajnos ezzel kapcsolatban rossz hírem van, öt éven belül nagy valószínűséggel a magyar tujaállomány jelentős része megsemmisül, kipusztul” – fogalmaz megkeresésünkre Nagykutasi Viktor, a Kertészek és Kertbarátok Győr Városi Egyesületének elnöke, az ismert kertész, aki számos szakkönyvet publikált a kertgondozás szépségeiről és rejtelmeiről.
Nagykutasi Viktor beszélgetés közben többször is hangsúlyozza: ő kertész és nem tudós. Vagyis arra a kérdésre nem szeretne reagálni, hogy a klímaváltozást mi okozza: azért melegszik a levegő, mert távolodunk a jégkorszaktól vagy azért, mert az emberiség mindent elkövet, hogy környezetét tönkre tegye.
Ahhoz persze nem kell tudósnak lenni, hogy megállapítsuk: az elmúlt 10-15 évben elviselhetetlennek tűnő hőhullámokat produkált a nyár, télen pedig alig láttunk havat és a mínuszok is ritka vendégek. Ahogy az ismert meteorológus, Németh Lajos fogalmazott: ha Vivaldi ma élne, bajban lenne, mert a négy évszakból lassan csak kettő marad.
„Nemcsak a forró nyári napok, hanem a csapadékhiány jelenti a tujáknak a legnagyobb gondot – mondja el Nagykutasi Viktor. – Ha kevés a csapadék, gyengül a tuják immunrendszere, a betegségeknek egyre kevésbé tudnak ellenállni. Ugyanaz a helyzet, mint a beteg embernél, ha gyenge a test ellenálló képessége, a legkisebb fertőzés is komoly gondokat okoz.”
A tujáknak és a fenyőféléknek három nagy kihívással kell szembenézniük, hogy ezt a divatos kifejezést használjuk. Ezek a gombabetegségek, a fenyőszú és a boróka díszbogár.
Ideális esetben ezeket a kártevőket egy fejlett, jól táplált, kellő csapadékkal ellátott tuja simán leküzdené, a klímaváltozás miatt azonban ellenálló képességük egyre kisebb. Először csak a levelek száradnak, majd ágak, végül a teljes növény kipusztul.
„Permetezéssel a folyamat lassítható, megállítani azonban sajnos nem lehet” – prognosztizál Nagykutasi Viktor, aki szerint nem csak a tujákat, a lucfenyőket is veszély fenyegeti.
„Csapadékhiányos időben a fenyő kevesebb gyantát termel, ezzel jelzi, hogy az immunrendszere lecsökkent” – fogalmaz a kertész, aki a közelmúltban Csehországban járt, 650 méter magasan, ahol szembesült azzal, hogy a lucfenyőkihalás sajnos nem magyar jelenség.
Nemcsak a cseh, hanem a Sopron környéki lucfenyőállományt is veszély fenyegeti, kipusztulásuk megkezdődött, a folyamat vége egyelőre beláthatatlan. Ha minden ilyen ütemben folytatódik, 10-15 éven belül a magyarok kedvenc karácsonyfáját a kipusztulás veszélyezteti.
A klímaváltozásnak gyümölcsök és más növények is áldozatai lehetnek. Tele vannak a kertek elégett málnával, eperrel, paprikapalántával.ú
„Néhány évvel ezelőtt még lebeszéltem az embereket arról, hogy a kertbe pálmákat ültessenek, most simán áttelelnek, az almafák pedig pusztulnak. Nem jó az irány” – összegzi gondolatait Nagykutasi Viktor.
Koloszár Tamás
Fotó: Marcali Gábor