A kiegyezés ereklyéi

Győrben látható a kiegyezési törvény eredeti példánya, amely Ausztria és Magyarország politikai és gazdasági megegyezéséről, az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulásáról szól, Adrássy Gyula gróf és I. Ferenc József császár és király aláírásával.

„150 év az osztrák-magyar kiegyezés” címmel nyílt tárlat az Esterházy-palotában csütörtökön, ahol a múzeum várostörténeti gyűjteményében és győri magángyűjteményekben őrzött műtárgyak és kordokumentumok segítségével nyerhetünk bepillantást az 1848-49-es szabadságharctól kezdve az 1867-es Kiegyezést követő évek politikai és mindennapi életébe.

Unikális válogatás

A csütörtöki megnyitón Fekete Dávid alpolgármester hangsúlyozta: a kiegyezési törvény aláírása biztosítatta azt, hogy közjogilag hazánk státusza rendeződjék, biztosította, hogy egy gazdaságilag prosperáló időszak következzen, amely meghatározta a 19. század második felének Európa jövőjét egészen az első világháborúig. A kiegyezés nem csak hazánk, de városunk életében is fontos mérföldkő volt, ekkortól alakult át Győr kereskedővárosból iparvárossá.

A tárlat megemlékezik a győri gyufa-, a textil-, a keksz-, az ágyúgyár meghatározó szerepéről, az ipartelepítésről, mely elsősorban Zechmeister Károly polgármester nevéhez fűződik.

Deák Ferenc arcképét ábrázoló miniatúra

A relikviák között láthatjuk többek mellett Kmethy György tábornok, és Szini Sebő Alajos alezredes szablyáját, a győri nemzetőrség csákóját, valamint az ifjú Deák Ferenc arcképét ábrázoló miniatúrát, amelyet Johann Clarot bécsi festő készített elefántcsont lapra. Bepillantást nyerhetünk a kiegyezés szellemi megalkotójának, Deák Ferencnek Győrhöz fűződő különleges viszonyába is.

A megnyitót követőn Cserhalmi Zoltán kurátor mutatta be a tárlatot a jelenlévőknek.

A kiállítás június 11-ig hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között látogatható.

Földvári Gabriella

Fotó: Marcali Gábor