A magyar irodalom legjelentősebb alakját idézik meg

Kétszáz éve született a magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja, Arany János. A 2017-es emlékévben számos programot szerveznek országszerte és határon túl, melyekkel felidézik a ballada Shakespeare-jeként is emlegetett költő sokrétű személyiségét és munkásságát. A Győri Nemzeti Színház társulata a Vill-Korr Sulibérlet keretében A Pál utcai fiúk után a Kszel Attila által írt és rendezett Arany című színművet mutatja be szombaton a Kisfaludy Teremben.

„A legtöbb nagy költő élete közismert, Arany esetében azonban olyan hatalmas életműről beszélhetünk, hogy általában nem jut időnk megismerni, ki is volt ő. A darab az életútjára fókuszál: honnan jön, s hogyan lett az, aki, miként formálódott a személyisége. A Margitszigetre kalauzoljuk a nézőket, a tölgyfák alá, ahol halála előtt az Őszikék-balladákat írta. Nem mondom, hogy átlagos darab lesz, de remélem, hogy sajátos humorával, formáival megnyeri a gyerekek figyelmét” – mondta el Kszel Attila. Az ősbemutatóban Arany János élettörténete modern színházi formanyelven elevenedik meg, az előadást pedig élő zenei betétek is színesítik.

A Nagyszalontán, 1817-ben született költő szülei tizedik gyermekeként érkezett a világra. Tisztes szegénységben nevelkedett, s már 3-4 évesen megtanították olvasni, a hamuba rajzolták a betűket szülei. Környezetében csodagyereknek tartották, már iskolai évei alatt megismerték versei által.

S ahogy az majd a színdarabból is kiderül, néhány évet eltöltött Debrecenben, majd vándorszínésznek állt. Falta a könyveket, s több nyelven olvasott. Angolul egyedül tanult meg, az angol szövegeket összevetette a némettel. Tudását odáig fejlesztette, hogy nevéhez kötik a magyar műfordítás-irodalom fellendítését. A magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője volt, mintegy 23 ezer szót használt költeményeiben. „Néhány művét mi is megmutatjuk, a Toldiból húszperces, tömörített zanzát láthat a közönség vándorkomédiás stílusban, A walesi bárdokból pedig utcaoperát készítettünk. Egy lírai verset is szerettem volna választani, végül a Letészem a lantot című mellett döntöttem, ami amellett, hogy gyönyörű, egy sajátos lélektani állapotot is mutat” – árulta el Kszel Attila és hozzátette, Arany szélsőséges, érzékeny ember volt. Az említett verset 1849 után írta, s benne volt minden fájdalma. „Arany életéről nehéz volt úgy írnom, hogy ne a tragédiák sorozatára fókuszáljak. Inkább azokat az elemeket kerestem, ahol tudunk örülni vele együtt.”

Kszel Attila korábban is foglalkozott „a magyar ballada Shakespeare-jével”, két éve A walesi lakomában dolgozta fel a „A walesi bárdok” című balladát. Az idős költő szerepét Posonyi Takács László játssza, ahogy az előbb említett darabban is ő volt a főszereplő. Közreműködnek a teátrum stúdiós hallgatói; Arany János életének fontos szereplőit Bede-Fazekas Csaba, Molnár Judit, Maszlay István, Janisch Éva, Sík Frida, Ungvári István és Molnár Zsolt alakítják. A prímás szerepében a győri színház zenekarának koncertmestere, Németh Csaba nemcsak muzsikál, de epizódszerepet is játszik.

Zoljánszky Alexandra

Fotó: Fehér Alexandra