A párbeszéd az emberiség fennmaradásának egyik alappillére

Az Európa Kulturális Fővárosa győri pályázatának programterv-elemeit három csoportba sorolták: az út, a város, és a párbeszéd. Ezúttal a párbeszéd témakörét mutatjuk be, amely a tudás átörökítésének folyamatosságát teremti meg.

A pályázat megfogalmazói rendkívül fontos és találó idézettel érzékeltetik, hozzák valóság közelbe azt a filozófiát, ami teljességgel áthatja a kulturális és művészeti tartalmat:

„Ahol az emberek szabadok, ott elég összecsődülniük, s máris jól érzik magukat. Állítsatok a tér közepére egy virágokkal felékesített rudat, gyűjtsétek köréje a népet, s kész az ünnep. Ha többet akartok tenni, intézzétek úgy, hogy maguk a nézők legyenek a látványosság, hogy ők maguk legyenek a szereplők, és mindenki önmagát pillantsa meg, önmagát szeresse a többiekben, mert így tökéletesebb lesz az egység közöttük.” Rousseau levele d’Alembert-nek.

A barokk robbanásszerű fejlődése

Ennek az egységnek, önmagunk megpillantásának lehetősége, tere és megnyilvánulási módja a PÁRBESZÉD, a diskurzus, „legyen szó kályhacsempék díszítésének európai módozatairól, vagy a kortárs tánc aktuális helyzetéről, lehetőség arra, hogy egymás kultúráját megismerve közelebb juthassunk közös európai kultúránk megértéséhez, mert a párbeszéd nem más, mint ismeretek áramlása.

A pályázat abból indul ki, hogy „a tudás átörökítésének folyamatossága az emberiség fennmaradásának egyik alappillére. Jelenkori válságának egyik alapvető oka az információ ellenőrizhetetlen túltermelődése.”

A barokk hagyományokra épülő rendezvéynek roszágszerte híresek

A 2023-as év PÁRBESZÉD programjainak egyik alapját az európai dimenziójú győri kulturális szereplők adják. „A barokk hagyományok, az ezekre épülő rendezvények, Győr európai hírű, nyelvi korlátoktól mentes művészeti együttesei a Győri Filharmonikus Zenekar, a Győri Balett, valamint az európai kulturális kínálatban számon tartott három EFFE-díjas fesztiválunk, a Magyar Táncfesztivál, a Győrkőcfesztivál és az EFFE Laureate Öt Templom Fesztivál. A Párbeszéd a barokkról fejezet úgy értelmezi, hogy barokk a szellemi áramlatok nagy korszaka. „A felvilágosodás eszméjének elterjesztésével a modernkori Európa alapjait teremtette meg. Technikai vívmányai, a könyv-, kotta-, kép-, újságnyomtatás fejlődése és a közlekedés fejlődésével összefüggő egyszerűsödő terjesztésük robbanásszerű változást okoztak az információ-közvetítésben, ami a kultúra áramlásának új távlatait nyitotta meg Európában. „Ez a robbanás pedig sok példával, tanulsággal szolgálhat a 21. század informatikai forradalmában is. A PÁRBESZÉD a barokkról tehát nem a művészeti stílusra fókuszál, hanem a technika fejlődéséből adódó társadalomformáló lehetőségekre.

Az emberi test nemzetközi párbeszéde

A Győri Balett a város legismertebb „kulturális márkája”, így természetes, hogy „az emberi test nemzetközi párbeszéde” élményszerűen fontos témája a művészeti programnak. A Magyar Táncfesztivál, vagy a tavaly kezdődött, egyedülálló online projekt, a FesztivalON igényes és népszerű eseménysorozata lesz a fővárosi évnek.

A zene párbeszédben a Duna, „mint zenei ihlető jelenség” alapja lesz a „Zenélő Duna” munkacímű, a világszínvonalú Győri Filharmonikus Zenekar által tervezett, nemzetek közötti fesztiválnak, ami a zene nemzetközi nyelvén teremt párbeszédet az európai alkotók között. A Generációk párbeszéde jegyében pedig 2023-ban a sokszínű európai gyerekek, szülők, nagypapák, nagymamák találkozópontját teremti meg Győrben a város a Győrkőcfesztivál alkalmával.

Egy európai kuriózum üzenete

Győrben az újvárosi templomok létezésükkel bizonyítják, hogy Magyarországon az európai zsidó-keresztény kultúra évszázadokkal ezelőtt otthonra talált és él ma is. A 2005-ös Európa Kulturális Fővárosa pályázatban megfogalmazott, és 2006-ban először megvalósított Öt Templom Fesztivál erre az európai kuriózumra épül”– olvasható a pályázatban.

Az öt templom utcájának üzenete tetten érhető a mindennapokban is. A fesztivál fejlődésével párhuzamosan indult el az a kulturális fókuszú városrész-rehabilitáció, ami a szociális alapon megújuló műemlék polgárházak között olyan közösségi fejlesztéseknek adott helyet, mint a Győri Zsidó Hitközség áldozatvállalásával és városi támogatással felújított Menház épülete, vagy az evangélikus egyház felújított és új kulturális színterekkel bővített Insula Lutherana tömbje. Ezek a beruházások nemcsak a fesztiválnak teremtettek új helyszíneket, de a fesztivál kulturális és közösségi téren megerősödő gyülekezeteinek is. Győr 2023-ban a kulturális és közösségi fejlesztés olyan példáját tudja megmutatni Európának, aminek alapja és erőssége a vallási kultúrákon átívelő, történelmi hagyományokra épülő párbeszéd” – ígéri a pályázat.

Fogadó a fesztiválhoz

Győr rendkívül gazdag képzőművészeti gyűjteményekben, alkotókban, így a párbeszéd erre a művészeti ágra is szerves módon terjed ki. „Ezt a párbeszédet segíti és fogja össze a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, a 2023-ig tovább erősödő alkotói bázisokból kikerülő művek kiállításainak és fórumainak szervezésével. Ezt a hármas szerkezetet (újvárosi klasszikus műtermek – belvárosi kiállítóhelyek – Torula Műteremház) koronázza meg, és szolgálja ki technikailag is a 2021 végére elkészülő új kiállítási és konferencia-központ, valamint a Belvárosban megújuló műemlék kiállítóterek, a Napóleon-ház és az Apátúr-ház. „A párbeszédek háza a Fesztivál fogadó lesz, mely „valóságos és virtuális terek összessége.” Ez az áramlás tematikájának is a szimbólumaként működik majd. Itt kapnak helyet a fesztivál nemzetközi érdeklődésre számot tartó konferenciái, és itt lesz lehetőség európai szövetségek, vándorképzések, utazó fesztiválok meghívására is

A pályázat hivatalos oldala ide kattintva érhető el.

Fotó: Marcali Gábor, O. Jakócs Péter

Hajba Ferenc