Nem mindenki kapta jogosan a rokkantsági ellátást, a felülvizsgálat pedig az ellátottaknak is fontos, ezért a rendszeren változtatni kellett – húzták alá a rehabilitációs és a szociális rendszer megújításával foglalkozó fórumon.
Míg a 2012 januárjában bevezetett változás előtt a célközönség munkaképességének csökkenését mérték fel, addig az új rendszerben arra fókuszálnak, mit tud a megváltozott munkaképességű egyén: amennyiben rehabilitálható, akkor rehabilitációs ellátásban részesül és a szakemberek segítik, hogy visszatérhessen a munkaerőpiacra. „A minősítésében foglalkozási és szociális szakértő is részt vesz. Ha azt állapítják meg, hogy a térség foglalkoztatási helyzete, az igénylő egyéni képességei és lehetőségei, illetve szociális körülményei akadályai lehetnek a sikeres rehabilitációnak, rokkantsági ellátást javasolhatnak” – tájékoztatta lapunkat dr. Székely Ildikó, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főosztályvezetője. Elmondta, a felülvizsgálatokra azért van szükség, hogy az orvosszakértők értékeljék a bemutatott leletek és vizsgálati eredmények alapján, hogy jelentek-e meg új egészségi problémák az előző minősítés óta, illetve hogyan változott az ellátott személy állapota az eltelt időszakban. A felvetésre, miszerint olvasni rémtörténeteket megváltozott munkaképességű emberek felülvizsgálatát követő jogtalan minősítésekről, úgy reagált, ezekben a cikkekben, felvételeken soha nem szerepelnek a hivatkozott megbetegedéseket igazoló, aktuális vizsgálati eredmények.
Hangsúlyozta, a megváltozott munkaképességű és a fogyatékkal élő személyeknek még soha nem voltak olyan jó esélyeik az elhelyezkedésre, mint napjainkban. A foglalkoztatás-
támogatási rendszer átalakítását követően a munkáltatók érdekeltsége jelentősen nőtt a megváltozott munkaképességű és a fogyatékkal élő személyek alkalmazásában. A rehabilitációs kártya bevezetésével, a munkáltatói rehabilitációs hozzájárulás mértékének megemelésével, új pályáztatási rendszer bevezetésével, valamint a kormányzati és európai
uniós támogatásoknak köszönhetően 2010-hez képest harmadával sikerült növelni a foglalkoztatottak számát, több mint 15 ezerrel többen dolgoznak.
A fórumon Széles Sándor kormánymegbízott elmondta, Győrben is biztató eredmények igazolják a rendszer megváltoztatásának szükségességét.
A fent említettekre példa egy 1,7 milliárd forintból megvalósuló uniós program is, melyet szerdán mutattak be városunkban: elsődleges céljuk, hogy a megváltozott munkaképességű embereket a munkába segítsék. A legfrissebb adatok szerint a megyében már 329 ember vesz részt a programban. A program legfontosabb eleme az elhelyezkedést segítő százszázalékos bérköltség támogatás és jelentős az utazási költségek térítése is.
Dr. Somogyi Tivadar alpolgármester elmondta, országos szinten is kiemelkedő Győr szociális ellátó rendszere. Az az elv érvényesül, hogy a rászoruló embereket nem szabad magukra hagyni. Példaként hozta a százszázalékosan önkormányzati tulajdonú Esély Közhasznú Nonprofit Kft.-t, amely körülbelül 170 főt foglalkoztat, s a szervezet működését a város 2013-ban 53 millió forinttal támogatta.
Z. A.
Fotó: O. Jakócs Péter