„Magyarországon egyelőre nem erősödik a regionális gondolkodásmód, Győr viszont az ország vezérhajója” - hangzott el a Széchenyi István Egyetemen rendezett „A tudásalapú gazdaság területi dimenziói Európában” című előadás kapcsán, melyet a regionális tudomány egyik legnevesebb európai képviselője, Roberta Capello tartott.
Többek között a regionális fejlesztés gazdasági dimenzióiról, poltikával, illetve az innovációval való összefüggéseiről esett szó a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar és a Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola rendezésében megvalósuló előadáson. Roberta Capello, a Politecnico di Milano professzora, a Regional Science folyóirat főszerkesztője a doktoranduszoknak beszélt például arról, a közösségi rendszerek fejlődése az innovációs folyamatokat gerjesztik, új típusú megoldásokat alakítanak ki a társadalomban. A regionális politikában való gondolkodásról szólva azt mondta, szükség van a perspektívára, mert a területiség erősítése lehetővé teszi az országok növekedését a regionális különbségek lehető legalacsonyabb szinten tartásával. Ha pedig nagyobb a társadalmi egyenlőség az országban, több az esély azonos szintű jólétet elérni függetlenül a földrajzi helytől.
Véleménye szerint a keleti országok helyzete nagyon eltér a nyugatiakétól, hatalmasak a régiós különbségek. A kormányokon nagy a nyomás, hogy megoldást találjanak a regionális különbségek ellen. Meglátása szerint a keleti országok régiós problémái különböznek a nyugati országokétól, mert a nyugati országoknak már vannak tapasztalataik a regionális különbségek megoldásában, míg a keleti országok a kezdetnél járnak egyelőre.
Prof. dr. Rechnitzer János a doktori iskola vezetője, a hazai regionális tudomány jeles képviselője kifejtette, Magyarországon nem erősödik a regionális gondolkodásmód, erőteljesebb centralizációs folyamatot tapasztalunk az elmúlt években az új állami struktúra kialakításában. Ez az új modell pedig számos hosszú távú előnnyel és hátránnyal jár. Ezekkel kapcsolatban kérdésünkre pozitív példaként említette bizonyos mechanizmusok átláthatóságát, a költséghatékonyságot, a források kedvezőbb elosztását. A hátránya pedig, hogy az iniciatívák „felülről” érkezése esetén az emberek kevésbé kezdeményezőek, innovatívak. A helyi aktivitás visszaszorul, a térben jelentkező erőforrások kevésbé aktivizálhatóak. Győrt azonban kivételnek, az ország vezérhajójának tartja. Magyarország „szigetesedik”, ennek generálója pedig a kilenc magyar nagyváros. Győrnek a maga közvetlen térségén túl Komárom-Esztergom és Veszprém megye egy részére is húzóereje van, ám ami ezen kívül esik, a perifériára szorul. Az innovatív emberek a nagyvárosokba vándorolnak, a leszakadó terek „elöregednek”. Nagy dilemma, miként lehetne az erőforrásokat úgy szétteríteni, hogy a regionális központok még nagyobb térben fejtsék ki hatásukat – hangsúlyozta a professzor.
Győr az országban élen jár, előrehaladott az innovációt érintő kérdésekben, széles a hatásmechanizmusa. Ez lehet a talaja annak, hogy az itteni erőforrások aktivizálódjanak, és fenntartható értékeket teremtsenek.
Z. A.
Fotó: Marcali Gábor