A terror stratégiája – beszélgetés Tarjányi Péter biztonságpolitikussal

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő legújabb könyvét A terror stratégiáját mutatta be csütörtökön a győri Széchenyi-egyetemen. A szerzővel nem csupán a könyvéről, de az aktuális bel- és külbiztonsági helyzetről is beszélgettünk.

Önnek a nyolcadik könyve jelent meg a közelmúltban. Egy biztonságpolitikai szakértő miért kezd regényírásba?

Régóta éreztem, hogy könyvet kell írnom. A családomban katonák, rendőrök voltak, de mindenkiben volt valamilyen művészi hajlam is, a nagypapám például gyönyörűen festett. A könyveket egyébként ketten írjuk, én ötletelek, a megvalósításban Dosek Rita van segítségemre.

Miért kellett önnek írótárs és hogyan találtak egymásra?

Mindketten hobbi írók vagyunk, nem tanultuk az írást. Rita egyébként építőmérnök, nekem a rendőri diplomám mellett más végzettségeim is vannak, többet között közgazdász vagyok. Érdekes módon, egy építőipari projekt kapcsán kezdtünk el együtt dolgozni.

Első könyvem, a Meglátni és megverni, a 2006-os zavargásokkal foglalkozott, amely nagyon jól fogyott. Azt láttam, az emberek érdeklődőek a téma iránt, de a fiatalokat a regény műfaján keresztül lehet igazán megszólítani. Így kezdtem történelmi kalandregényeket írni Rita segítségével. Ezek szórakoztatnak, de aki a sorok mögé akar gondolni, az tanulhat is belőle. Ritával az első közös könyvünk A Balkán angyalai volt. A hágai törvényszék felkérte hazánkat, segítsünk a balkáni bűnösök elfogásában. Ők azt mondták, azért mert „valami miatt mi nagyon ismerjük a balkánt”. Hogy ez dicséret volt vagy kritika, ezt mindenkinek a fantáziájára bízom. Ennek a feladatnak egyik irányítója lettem. Ekkor kerültek hirtelen nők a fakanál mellől, a fejvadász egységekbe. Ezzel egy éltre megváltozott a női nemről a véleményem, ugyanis ők is kitűnő katonákká, harcossá formálhatóak, hát erről szól az első közös regényünk, ahol jól jött, hogy Rita női szemmel látja a világot. Ezt követte ennek a könyvnek a folytatása, a második része is.

Mit árulhat el legújabb, A terror stratégiája című könyéről?

Ez egy nagyon aktuális regény.  Az ördögi kötelékek című könyv készítésekor megfogalmazódott bennem, hogy más irányt fog venni a terrorizmus, mint ahogy azt addig gondoltuk, akkor belecsempésztem egy ilyen szálat is a regénybe. Már öt évvel ezelőtt leírtam: nem a szakállas, palesztinkendős terroristától, hanem a szeplős, vörös hajú európai uniós állampolgártól kell tartanunk, aki köztünk él, aki akár keresztény gyökerekkel rendlelkezik, vagy másod-harmad generációs muszlim. Ez akkor még fantasztikus filmnek tűnt. A tavaly novemberi párizsi dráma volt az, ami már tollért kiáltott. ..

Sajnos, az élet engem igazolt. Úgy döntöttem, megmutatom, hogyan gondolkodik egy terrorista stratéga. Arról írtam, mi van a mélyben, hogyan próbálja befolyásolni fiataljainkat a szélsőséges iszlám. Azokról a biztonsági kérdésekről írtam egy regényt, amivel kapcsolatban napi szinten találkozhatunk. Egy szórakoztató, ismeretterjesztő könyvben mintegy idegenvezető szerepben utat tudok mutatni a témában az olvasóknak.

A könyvéből választ kapunk arra is, hogy mitől, kitől kell ma félnünk Győrben, Magyarországon, Európában a terrorizmus kapcsán?

Igen, nyissuk ki a könyvet a 42. oldalon. Ott arról olvashatunk, hogy a 2014-es 2015-ös terrorcselekmények megmutatták, a mélyben van egy jól átgondolt stratégia, amelyet a szélsőséges iszlám és ezen belül az iszlám állam terrorszervezete követ. Ezt mi nem látjuk, de a folyamatok e cél felé mutatnak. A hatalmi és vallási logika mentén, van egy rideg gondolkodásmód, amelyben mi európaiak terelve vagyunk a szélsőséges iszlám által. Ők azt szeretnék elérni, hogy a világban minden iszlám legyen, e mögött komoly gazdasági törekvések is vannak. Folyamatosan kutatják a beilleszkedési, a szocializációs és a kulturális különbségeket, hogy a gyenge pontokat kihasználva különböző támadási stratégiákat dolgozzanak ki ellenünk, ami persze nem feltétlenül fegyveres támadást jelent.

Egy terrorista stratéga bőrébe bújtam és az ő fejével gondolkodva, az ő gondolatin keresztül ismertetem meg, hogy egy szélsőséges gondolkodású ember mit miért tesz, hogyan használja az embereket, hogyan használja ki az európaiak gyengeségét.

Említene néhány konkrétumot?

Egy éles tükör az, amit a világ és a történelem tár elénk, kirajzolódott, hol vannak azok a töréspontok, amiben változtunk kell, ami miatt Európa gyenge. Nem kerítések építéséről beszélek, hanem társadalmi, vallási ellentétekről, amelyek az elmúlt 30-40 évben alakultak ki.

Ez ön szerint megállítható, visszafordítható folyamat?

Először is a tájékoztatás a legfontosabb. Szerintem visszafordítható a folyamat. Én azért hiszek Európában, mert Európa képes volt az elmúlt több száz évben tanulni a hibáiból.

Az amerikai elnökválasztás kapcsán ön hogyan látja most Európa helyzetét?

Nincs „hurráoptimizmusra” okunk, mert Donald Trump egy régitipusu, rossz vezető. Ő úgy gondolkodik, hogy „mi nagyemberek megbeszéljük egymás között a tutit”. Volt már ilyen Európában, és tudjuk mi lett a vége. Különösen felhívnám a figyelmet az 1943-es teheráni és az 1945-ös jaltai egyezményre, amikor a nagyhatalmak Kelet-Európa országai fölött egyeztek meg.

Ha Trump érdekei úgy kívánják, márpedig szerintem így lesz, akkor pillanatok alatt megegyezik Oroszországgal. Az ukránok pedig vesztesek lesznek.

Mit gondol, hosszútávon hová tart a világ?

Egy erős Európa egyetlen nagyhatalomnak sem érdeke. Arra kell törekednünk, hogy mi itt Európában nagyon jól kijöjjünk egymással. Én vetettem fel először, és ma már a miniszterelnök is egyetért velem abban, hogy egy közös európai hadseregre, közös terrorelhárításra, közös gazdaságpolitikára lenne szükség Európában. Ha Európa együtt tud dolgozni a gazdaságban, a biztonságpolitikában, akkor erősebb és nagyobb hatalmú lesz, mint az Egyesült Államok. Európának nagyhatalommá kell válnia!

Szerző: Földvári Gabriella

Fotó: facebook