A Tündértó partjára visznek szülőt és gyereket a Betyárok

A Tündértó partján címmel jelent meg a győri Belvárosi Betyárok gyerekzenekar második lemeze októberben. A győri szövegíró-énekes, Váray László az anyukáknak és apukáknak is ismerős lehet, ezt a múltat pedig kamatoztatja a kicsiknek írt dalszövegekben is. Ez pedig működik: az ifjú közönség szívéig is elénekelte magát.

De olyannyira elénekelte, hogy egy amerikai turnéról hazatérve találkoztunk Váray Lászlóval, akinek hangjára a gyakran túlcukiskodó és zajos gyerekkoncertekhez szokott anyukák, és persze az apukák is felkaphatják a fejüket: őt mi már hallottuk valahol, „kiez”? A karrierje gitárosként indult, aztán 14 év szólógitáros, zeneszerző poszt után alakította meg első saját zenekarát, a Colombre Bandet, ahol énekesként és szövegíróként is bemutatkozott. Dalszövegeinek mélysége és csípős humora kiemelte a zenekart az underground vonalból, ez a 2015-ben útjára indult szólóműsorának is meghatározója.

Gyerekdalt egy családi eseményre írt először, a születésnapi nótát aztán az unokaöccs gyorsan megtanulta, s még az óvónéniknek is ezt énekelte – na ők voltak az elsők, akik felkapták a fejüket, mégis mit dúdol a gyerek. A siker pedig inspiráló, így született gyorsan, 2016-ban az első lemez, a Fejforgató anyaga, aminek műsorával aztán kézről-kézre adták az óvodák az immáron Belvárosi Betyárokként futó Váray Lászlót, és a vokálos, dobos, ütős- és billenytűs Valastyán Tamást.

A korong alig két év alatt országos ismertséget és koncertkörutak sorozatát hozta a zenekarnak, a Betyárok kilenc országban léptek fel, legutóbb az amerikai földrész magyar fesztiváljain, Chicagoban, Los Angelesben és Phoenixben, tavaly pedig Kanadában turnéztak. A dalok kétirányúak, a felnőttekre is rákacsintanak, a csibészséggel, és azzal, hogy komolyan vesznek minden generációt, pedig rajongótábort építettek ki. Váray László elmesélte, hogy valószínűleg a sok tévéműsoron felbátorodva sokszor olyan helyzetet teremtenek a gyerekek, mintha showműsorban lennének a koncerteken, utána pedig aláírást kérnek – volt, aki filctollal a karjára.

Októberben pedig megjelent a világ első bluegrass gyereklemeze – ahogy az énekes jellemezte. A Tündértó partján dalai többek között az első lemezhez kapcsolódó koncertélményekből születtek. A dalok szereplői és hősei, ahogy az előző lemeznél, most is létező alakok, például a Buboréktündér. A humor és az okos szövegek most is több irányba kelnek útra, hisz ahogy a gyerekek, ugyanúgy a felnőttek is találnak morzsát ezen az úton, amik sokszor fontos felismerésekhez vezethetnek. Kiemelkedő és különleges dal a lemezen a Mama című beszélgetős dal, amely gyerekzenekartól szokatlan helyzetet dolgoz fel, egy olyan kérdést, amelyet előbb-utóbb minden kisgyerek feltesz. A dal egy szülő szemszögéből íródott, amikor arra a kérdésre válaszol, hova lesznek azok, akiket szeretünk és elmennek közülünk.

A lemezről az országszerte ismert pszichológus, dr. Kádár Annamária írt ajánlót: „a Belvárosi Betyárok arra hívnak meg bennünket, meg Téged, hogy kuporodjunk le együtt a gyermek mellé.” A Mama című felvételről pedig többek között azt mondja: „tapasztalatom szerint a legtöbb szülő megrémül, ha a gyermek a halálról kérdezősködik, és igyekeznek megkímélni őt a témától. Addig azonban gyermekünknek sem tudunk segíteni, amíg mi magunk rettegünk, és nem vagyunk képesek szembenézni saját, halálhoz, veszteséghez fűződő érzéseinkkel.

Ha kegyes, ködös hazugságokat mondunk gyermekünknek, hogy így védjük meg, ő a hiányzó részeket a fantáziájából pótolja ki, ami sokkal nyomasztóbb lehet, mint a valóság. Ilyenkor ugyanis a gyermek általánosít, és minden elváláskor aktiválódik az a félelme, hogy vajon viszontlátja-e még a számára fontos személyeket. A gyermek ilyenkor magára marad a legnagyobb félelmeivel. Hiába hisszük, hogy kicsi még, nem értheti, miről van szó, ő igenis érzékeli azt, hogy mi játszódik le bennünk, felfogja képzetáramlásainkat”. És hangsúlyozza azt is: a Mama című dalban megosztott gyász és szomorúság felszabadító erejű.

Lemezbemutató koncert: november 9., 17:30, Kisfaludy Károly Könyvtár.

Zoljánszky Alexandra
Fotó: Szarka Fedor Guido