Az Északi-sark és Norvégia közötti térségben fekvő Spitzbergák szigetcsoport a bolygó leggyorsabban melegedő területei közé tartozik - állítják norvég kutatók, akik szerint a térségben megszaporodó hólavinák, esőzések és egyéb természeti jelenségek "pusztító" változásokat hozhatnak 2100-ra.
A tanulmány szerint a Spitzbergák átlaghőmérséklete 3-5 Celsius-fokkal emelkedett az 1970-es évek eleje óta, és az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának további növekedése esetén a teljes emelkedés elérheti a 10 Celsius-fokot a század végére.
A szakemberek emlékeztettek, hogy a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezmény célkitűzése, hogy a Föld felmelegedését az iparosodás előtti korszakhoz képest legfeljebb 2, de lehetőség szerint 1,5 Celsius-fokban korlátozzák. Jelenleg a globális átlaghőmérséklet nagyjából egy Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti időszakét.
A Norvégiához tartozó Spitzbergák esetében felvázolt hőmérséklet-emelkedés megolvasztaná az épületek, utak és repülőterek egy részét alátámasztó fagyott talajt, hólavinákat és földcsuszamlásokat okozna, megolvasztaná a gleccsereket és fenyegetést jelentene a vadvilágra, például a jegesmedvékre és fókákra, amelyek a tengeri jégtáblákra vannak ráutalva zsákmányszerzés közben.
A tanulmány szerint Norvégiának gondoskodnia kell egyebek között a lavinák szempontjából kockázatos helyen lévő épületek áttelepítéséről, valamint az olvadó permafroszt térségeiben lévő infrastruktúrák átalakításáról.
Az Északi-sarkvidék sok más területe, különösen a szigetek, ugyancsak jóval gyorsabban melegszenek a globális átlagnál, mivel a hó és a tengeri jég eltűnése miatt szabaddá váló sötét szárazföldi területek és vízfelszínek egyre többet nyelnek el a Nap melegéből.
A tanulmány szerint a Spitzbergák átlaghőmérséklete kizárólag akkor marad meg a jelenlegi szinten, vagy annak közelében, ha a világ kormányai példa nélküli módon csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
Norvégia Európa nyugati részének legnagyobb gáz- és olajexportőre.
Ketil Isaksen, a Norvég Meteorológiai Intézet munkatársa, a tanulmány egyik vezető szerzője hangsúlyozta, hogy a kutatóknak több figyelmet kellene fordítaniuk a permafroszt olvadása nyomán kialakuló földcsuszamlásokra. “Rengeteget foglalkozunk a hólavinákkal, ám a nyári hónapok földcsuszamlásait is számításba kellene vennünk” – jegyezte meg a szakember.
Fotó: 24.hu
MTI