A víz az élet: De meddig?

Másodpercenként húszezer PET palack fogy a világon – csak egy adat a sok közül, amely felelősségünket mutatja az egészséges vizeink drasztikus csökkenésében. Többek között erről beszélt Áder János köztársasági elnök győri előadásában. Borkai Zsolt Győr polgármestereként jelezte, városunk is elkötelezett a vizek védelmében.

Győr házigazdaként fogadta a 46. Országos Honismereti Akadémiát. Borkai Zsolt polgármester az egyetemen köszöntötte a résztvevőket, és Győr értékeinek bemutatása mellett kitért a konferencia fő témájára is. Mint mondta, az Európa Kulturális Fővárosa 2023-as pályázatunk vezérfonala az áramlás. „Itt, a folyók városában mi is lehetne más! A folyók áramlása és a kulturális áramlás egyaránt Győr sajátja.”

Borkai Zsolt polgármester

A polgármester hangsúlyozta, Győr kiemelt fontosságúnak tartja folyóink jövőjét, ezért minden eszközzel igyekszik felhívni a figyelmet azok védelmére. „A feladatunk ugyanis egyrészt hagyományaink, kulturális értékeink őrzése, de emellett a természeti környezetünk, köztük vizeink megóvása is! Mi, magyarok szerencsés helyzetben vagyunk, mert van elegendő egészséges vizünk, de tudjuk, látjuk, hogy a világban egyre több helyen jelent komoly problémát a vízhiány.” Borkai Zsolt köszönetet mondott Áder János köztársasági elnöknek a klímavédelemben, az egészséges vizek védelmében betöltött szerepéért. Mint mondta, felhívásához városunk örömmel csatlakozott, hiszen ez is egy olyan ügy, amelyben csak összefogással lehet eredményeket elérni.

dr. Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora

Ezt a gondolatot folytatta dr. Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora is, aki kiemelte, országunknak rengeteg kincse van, és a kulturális értékeink mellett az édesvíz-kincs is ide tartozik. Ezeknek a kincseknek az őrzése azért is fontos feladat, mert olyan alapot jelentenek, amelyre lehet jövőt építeni. Az egyetem küldetése is ez, túl azon, hogy kiművelt emberfőket bocsásson ki a kapuján.

„Győr méltó helyszíne a közel fél évszázados múltra visszatekintő akadémiának, hiszen kívülről is látható az építkezés, amely a meglévő értékek őrzésével tesz a jövőért” – indokolta a helyszínválasztást Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke. Hozzátette, a győriek lokálpatriotizmusa kitűnő táptalaj mindehhez. A témaválasztással kapcsolatban kiemelte, a víz az életet jelenti, és napjaink egyik legégetőbb kérdése, hogy meg tudjuk e óvni vizeinket.

Áder János köztársasági elnök

Nyitó előadásában éppen ezt a témát járta körül Áder János köztársasági elnök. A kérdést három fő problémakörre bontotta, a vízhiányra, a sok víz okozta károkra, valamint a vízszennyezésre. A köztársasági elnök – aki maga is részt vett az ENSZ által felkért Vízügyi Elnöki Testület munkájában, s a jelentés elkészítésében – előadásában számos példát hozott a vízhiány okozta problémákra, köztük Fokvárost említve, ahol a vízszolgáltatás teljes ellehetetlenülése fenyeget. A napi „fejadag” itt ötven liter víz, míg például Magyarországon egy átlagos fogyasztás 150 litert jelent naponta. Mindez betegségek terjedéséhez, a mezőgazdasági és ipari termelés drasztikus csökkenéséhez vezetett. A köztársasági elnök számos olyan példát mutatott be a világ különböző pontjairól, ahol komplett tavak néhány év leforgása alatt szinte eltűntek, komoly megélhetési és egészségügyi problémákat okozva, a növény- és állatvilág katasztrófáját előidézve. A világ vízkészletének 97,5 százaléka sós víz, és csak 2,5 százaléka édesvíz. Ezek nagy része azonban fagyott állapotban, vagy mélyen a föld alatt van, és mindössze 0,007 ezreléke a vízkészletnek, ami könnyen hozzáférhető édesvíz. Egy újabb riasztó adat, 2018-ban 2,5 milliárd ember él vízhiányos területen, és ez az arány – ahogy a vízigény is – folyamatosan nő, amely komoly nemzetközi konfliktusok forrása lehet.

A vízhiány mellett problémát jelentenek a klímaváltozásnak is köszönhető természeti katasztrófák. A példaként hozott Harvey-hurrikán idején néhány nap alatt éves csapadékmennyiség hullott, ami a szél óriási károkozásával társult. A szennyezett víz problémakörét bemutatva megdöbbentő szám, hogy másodpercenként húszezer PET palackos ital fogy, csak 2016-ban 480 milliárd palack. Ami ennél is lehangolóbb, hogy ennek a töménytelen mennyiségnek csak kevesebb mint felét gyűjtötték vissza, és mindössze 7 százalékából készült újra palack. Ennek köszönhető, hogy a folyókon keresztül az óceánba jutó műanyag szemét mára India méretű szemétszigetté állt össze. A közelmúltban egy elpusztult bálna felboncolása során 29 kilogramm műanyagot találtak az állat testében. „Egy palack előállítása öt másodperc, amit aztán öt percig használunk, lebomlásához azonban ötszáz év szükséges” – hangsúlyozta Áder János. Hozzátette, a bomlás során a vízi állatok szervezetébe is bekerül a műanyag, amit végső soron – a tápláléklánc csúcsán – mi, emberek fogyasztunk el.

Az előadó Magyarország helyzetére is kitért. Bár mi szerencsés helyzetben vagyunk, azért időszakosan mindhárom problémakör komoly károkat okozva jelentkezik nálunk is. Az aszályos időszakok miatt kell háromszorosára emelni az öntözött területek számát. A sok víz problémájára a tarpai gátszakadást említette, de közeli tapasztalat a 2013-as árvíz is, ami Győrújfalunál fenyegetett elöntéssel. A vízszennyezésre a köztársasági elnök a 2000-ben bekövetkezett tiszai ciánszennyezést említette. A megoldásokra több hazai példát is említett, köztük azt a 12 létrehozandó szükségtározót, amelyből 6 már meg is épült. Olyan nemzetközi gyakorlatokat is felvázolt, ahol a magyar fejlesztések segíthetnek, így például a szennyvízből energiát kinyerő rendszert, vagy a vízhiányos területeken az integrált mobil vízközpontok telepítését.

A köztársasági elnök a sok szomorú tény után előadását egy jó hírrel zárta: ma még időben vagyunk, hogy cselekedjünk, hogy közösen tegyünk gyermekeink, unokáink jövőjéért. Ehhez persze globális összefogásra, és komoly anyagi forrásokra lesz szükség.

Papp Zsolt
Fotó: O. Jakócs Péter