Álomvilág a Művészetek Kápolnájában

Mesevilág bontakozik ki halk zene mellett a szemünk előtt Papp Norbert homokanimációjából. A homokanimátor, festőművész nem mindennapi műtermében jártunk, a Művészetek Kápolnájában.

A Simor János püspök terén az eredeti tervek alapján állították helyre a Szatmári Irgalmas Nővérek volt zárdaépületét. A zárdát még Simor János megyés püspök építtette 1862-ben, benne egy kápolnával, melyet Jézus születésének tiszteletére szenteltek fel, a szentélyben pedig egy fából készült oltárt helyeztek el Szent Orsolya tiszteletére. Az iskolák államosítását követően, 1950. június 18-án éjjel a zárdában élő kedvesnővéreket is internálták. A zárdát lefoglalták az iskola céljaira, a kápolna ablakait befalazták, így csak néhányan tudták, hogy mit rejt az épület. Ötvenévnyi enyészet után az épület a LAT BAU Kft. tulajdonába került, és megkezdődött az épület felújítása. A teljes rekonstrukciót követően ma Művészetek Kápolnájaként hasznosítják az épületet, itt kapott helyet Papp Norbert műterme, telve élettel, művészettel.

A felújított kápolna Papp Norbert festményeivel

A kápolnába lépve, ahol a falakat már Norbert festményei díszítik, az embert elvarázsolja a szakrális tér és a művészet hangulata – Nagyon inspiráló számomra a hely és boldog vagyok, hogy itt alkothatok – mondja a művész.

A kivetítőn pedig már bontakozik is ki egy álomvilág, miközben beszélgetünk. Kiderül, hat évvel ezelőtt egy véletlen folytán ismerkedett meg a homokanimációs technikával, azóta elválaszthatatlanok. A hangulaton és a kitartáson múlik, ki mit hoz ki a homokból, a fantáziájából.

Ő elsősorban háttérként a saját festményeit használja úgy, hogy azok megjelennek egy televízió monitorján. Ezen van egy elforgatható tálca, így az épp kialakulóban levő képet egy váratlan fordulattal újradimenzionálja. Ez a valós időben, digitalizálás nélkül elforgatható rendszer a világon

egyedülálló technikai újítás e műfajon belül.

Homokból álomvilág

Mentora, példaképe Ámon László grafikusművész volt, tehát nem meglepő, hogy számos könyvborítót, illusztrációt készített már, művei inkább grafikák, mint festmények. Rajzain az emberi érzések megjelenítésének kibontása, érthetőbbé tétele tárul elénk. Először meseillusztrációkat, egyszerű ábrákat készített, majd egyre bonyolultabb figurák kezdtek kibontakozni a kezei közül a homok segítségével. Ugyanolyan részletesen kidolgozott képeket lehet készíteni, mint bármelyik anyaggal, de a nézők elsősorban történetekre, mesékre kíváncsiak – mondja Norbert.

Munka közben a homokanimátor

Homokanimációs munkáit videoklipek, reklámok, számos hazai és nemzetközi konferencián való részvétel őrzi. Együtt dolgozott a Győri Nemzeti Színházzal, a Győri Balettel, a Vujicsics Együttessel. Miközben mesél, és elárulja, hogy most akváriumi kvarchomokot alkalmaz, mert elfogyott a kiskunsági dűnéből származó homokja, egyre-másra bontakoznak ki a képek a kivetítőn. Kiderül, 1968-ban egy német díszlettervező készített először homokanimációt a Péter és a farkas darab háttereként, élőben pedig először Cakó Ferenc koreografálta meg a homokot. Azóta sokan foglalkoznak vele a világban, de két egyforma alkotás soha nem születhet, hiszen ez olyan, mint a kézírás – állítja a művész.

A beszélgetés végén még bejárjuk a felújított épületet, miközben megtudjuk, Norbert szívesen foglalkozik gyerekekkel, rajzórákra, szakkörökre várja a csoportokat, hogy bemutassa nekik a homokanimációs művészetét. Nyáron fesztiválokon, művésztelepeken mutatkozik be, de aki bekopog hozzá a kápolnába, annak is szívesen megmutatja, milyen a homokrajzolás.

Földvári Gabriella

Fotó: Marcali Gábor