Arrabona évszázadai – harmadik forduló

Az "Arrabona évszázadai" című műveltségi játék a Molnár Vid Bertalan Művelődési Központ és Győr+ Média szervezésében indult. A népszerű vetélkedőre húsz négyfős csapat nevezett közel tíz iskola 6-7. osztályából. Alább a harmadik forduló kérdéseit olvashatjátok természeti környezet, gazdaság témakörben.

1. Győr a folyók városa, a rajtuk átívelő hidak a városkép jellegzetességei. Melyik a Rába folyó hídja?

A. Széchenyi híd

B. Kossuth híd

C. Petőfi híd

2. A mai Győr egyik városrészét egykor folyók határolták, és többek közt az itt működő téglavetők és téglaégetők biztosították a városi építkezésekhez és a vár megerősítéséhez az építőanyagot. Melyik volt ez a városrész?

A. Újváros

B. Révfalu

C. Győrsziget

3. Révfalu egykor önálló település volt a Mosoni-Duna partján. A 20. században csatolták közigazgatásilag Győrhöz. Mikor volt ez?

A. 1905

B. 1922

C. 1952

4. Melyik folyónk medrét helyezték át árvízvédelmi okokból az 1900-as évek elején? (Az egykor Újvárost és Sziget városrészt elválasztó folyómeder helyén ma egy liget található.)

A. Mosoni-Duna

B. Rába

C. Rábca

5. A folyók védelmi szerepét hadászati szempontból is kihasználták őseink. A régi ábrázolások tanúsága szerint a várat a kora-középkorban víz vette körül, ugyanis a Rába vizének egy részét is a várfal alá vezették. Ezért jelzi az egyik belvárosi utcánkban egy emléktábla, hogy itt egykor a Rába vize folyt. Melyik ez az utca?

A. Király utca

B. Kazinczy utca

C. Kisfaludy utca

6. A Győri vár a török időkben országosan, sőt nyugat-európai szempontból is fontos védelmi szerepet játszott. A várban tartózkodó nagyszámú katonaság számos kézművesnek, iparosnak adott munkát. Kik készítették a fegyvereket?

A. csiszárok

B. iszkápások

C. burcsellások

7. Folyóink nem csak áldást jelentettek, sajnos gyakran kiléptek medrükből, elöntötték az utcákat, házakat is. 1954-ben a szigetközi árvíz okozott nagy pusztítást. Hol található az ennek emlékére felállított emlékmű?

A. Dunakapu tér

B. Radó sétány

C. Szövetség utca

8. Győr a dunai kereskedelem egyik fontos országos központja volt az 1800-as évek közepén. Itt a kikötőben kirakták a déli országrészekből hozott árut, melyet részben itt tároltak, másrészt tovább szállítottak nyugatra. Melyik termék kereskedelméről volt városunk híres?

A. gabona

B. gyapjú

C. zöldség

9. A közlekedésben új helyzetet teremtett a vasúthálózat kiépülése. Az Osztrák-Magyar Államvasút-társaság építette Győrben az első vasútállomást, és adta át a forgalomnak az első vasútvonalat Bruck/Leitha (Királyhida) és Győr között. Melyik évben volt ez?

A. 1855

B. 1865

C. 1875

10. A 19. század végétől Győr a kereskedővárosból iparvárossá alakult át. A legrégebbi, ma is működő gyárak elődjének egyikét már a 20. században alapították. Melyiket?

A. RÁBA Járműipari Holding Nyrt

B. Graboplat Zrt.

C. Győri Szeszgyár és Finomító ZRt.

11. Győr első olajgyárát 1851-ben alapították Győrszigetben Kohn Adolf és Társa Olajgyára néven, ebből lett később Győri Növényolaj-gyár. Kéménye ma is áll, egykori területén épül a nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál számára az olimpai falu. Győrszigetben több, mára már megszűnt gyár is működött. Melyik az alábbiak közül?

A. Győri Keksz és Ostyagyár

B. Stadel Károly gépgyára

C. Győri Lemezárugyár

12. A Győri Ipari Park a város keleti kapujában, az M1-es autópálya tőszomszédságában fekszik. A tizenhárom országból idetelepült cégek több ezer embert foglalkoztatnak. Hány vállalat működik jelenleg az ipari parkban?

A. több mint 40

B. több mint 80

C. több mint 100

13. A munkalehetőségnek köszönhetően az ország más részeiből is sokan költöztek az utóbbi években Győrbe és környékére. Népességszám tekintetében Győr a hatodik legnagyobb az ország városai között. Mennyi a város lakossága?

A. közel 90 000 fő

B. közel 110 000fő

C. közel 130 000 fő

13+1. A Győr-Pér Repülőtér Kft.  jóvoltából a légi közlekedés fontos szerepet tölt be a Nyugat-Dunántúl közlekedési és gazdasági rendszerében. A repülőtér tulajdonosi köre kibővült a Győrben működő autógyárral, amely további fejlesztésekhez vezetett. Mikor lett az Audi Hungaria Zrt. is társtulajdonosa a repülőtérnek?

A. 2010

B. 2013

C. 2015

Készítette: Antaliné Hujter Szilvia, a Kisfaludy Károly Könyvtár szaktájékoztató könyvtárosa

A kérdéssort kivágható formában a március 10-én megjelenő Győr+ Hetilapban is közölni fogjuk.