Az ember, aki egy liftben született újjá

Emlékszem, hogy megnyomtam a negyedik emeleti gombot a kórházi liftben. Utána arra eszméltem, hogy Dézsi professzor ül rajtam és azt mondja, „most már visszajön” – így idézi vissza tíz évvel ezelőtti újjászületését a hetvenesztendős Tóth Péter.

A kardiológiai osztály folyosóján időre sétál egy ember, a gyógytornász kezében a stopper. Kicsit túlsúlyos a beteg, nehezebben mozog, de azért kötelességszerűen szedi a lábait. Dr. Dézsi Csaba András professzor, a kardiológia osztályvezető főorvosa odaszól neki: „Mozogjon csak, Tóth úr, nem szeretném, ha bármi baja esne a „mestermunkánknak.”

Tóth Péter 2009 májusában a fiával érkezett Ravazdról a győri kórház kardiológiájára, ahol előjegyzett betegként várták vizsgálatra. „A fiam kitett a parkolóban, én meg bementem a kórházba. Egyedül szálltam be a liftbe. Mielőtt összecsukódott volna az ajtaja, az érkező Dézsi professzor még belépett rajta. Egy helyre mentünk, akkor a negyedik emeleten volt a kardiológia. Megnyomtam a gombot, és…” – idézi fel a drámai napot a beteg.

„Valamit mondtam Tóth úrnak, de válaszolni már nem tudott, összecsuklott, mint a colstok, fennakadtak a szemei” – veszi át a szót dr. Dézsi Csaba András. „Megtapintottam a nyaki ütőerét, nem volt keringése. Szerencsére a teherliftben voltunk, volt helyünk arra, hogy gyorsan elfektessem a beteget, s azonnal elkezdtem a szívmasszázst. Szürreális volt az egész, mert a lift közben megállt minden emeleten, emberek beszálltak, kiszálltak, mintha ott sem lennénk. Még egy kisgyereket is betoltak a liftbe. Utólag arra gondoltam, lehet, hogy azt hitték, verekszünk Tóth úrral.”

A negyedik emeleten Dézsi professzor kiabálva kérte, hogy rögtön hozzák a defibrillátort a szerencsére közeli szubintenzív részlegről, de a szívmasszázst nem hagyta abba. Amikor feltöltötte az életmentő készüléket, akkor villant át az agyán, hogy gyakorlatilag egy vaskalitkában vannak, töprengésre azonban nem volt idő. A második elektromos ütésre állt vissza a beteg szívritmusa a hirtelen keringés-összeomlást okozó kamrafibrillációból a normális ütembe. Szerencsére az áram sem rázta meg az orvost. „Azóta saját tapasztalatból mondhatom, hogy liftben is lehet újraéleszteni a beteget” – mondja a professzor.

Tóth úr rendszeresen jár ellenőrzésre a kardiológiára, ha szükség van rá, be is fekszik, de azóta nem lett rosszul, dolgozik a családi gazdaságban. „Szántunk, vetünk, aratunk” – sorolja, mivel foglalkoznak. „A gépeket én csinálom meg, esztergályos az eredeti szakmám, de sokféle munkát végeztem életemben.”

Inasévei után a győri ÉPFU-nál helyezkedett el. Ez a cég is munkát vállalt akkoriban az orenburgi gázvezeték építésében. „A vezetéket az oroszok építették, mi a kompresszorházakat telepítettük” – pontosít Tóth Péter. „Előfordult, hogy egyszerre négyezer magyar dolgozott ebben a városban. Másfél évig voltam kinn, jól kerestünk, itthon tudtam venni egy Trabant kombit az összegyűjtött fizetésből és a napidíjból.”

A sors azért őt sem kímélte, négy évvel ezelőtt a kardiológiai osztályon fölvetették nála a vastagbélrák gyanúját. Oláh Attila sebész professzor meg is műtötte, utána még fél évig járt kemoterápiára, már gyógyulttá nyilvánították. „Sokat autózom a családi gazdaságban, keveset mozgok, a munka mellett néha vadászok, de estére, amikor jönnek a vaddisznók, már nem maradok kinn. Legutóbb egy őzet lőttem a ravazdi erdőben.

Szóval kicsit elhíztam, Dézsi professzor ideküldte hozzám a kórházi diétás nővért meg a gyógytornászt, most ők dolgoznak rajtam. De elfogadom, amit tanácsol, mert neki köszönhetem, hogy élek.” Nem lehet persze mindenkinek olyan szerencséje a bajban, hogy kardiológus közelében lesz rosszul. Az ember élete ilyenkor is azon múlik, hogy van-e, aki azonnal, tétovázás nélkül megkezdi az újraélesztést. A szakember szerint meg kell tanulni az újraélesztés egyszerű lépéseit, s laikusként is mindaddig folytatni kell a szívmasszázst, míg meg nem érkeznek a mentők.

Szerző: Hajba Ferenc
Fotó: Marcali Gábor