Tízezrek járnak be naponta Győrbe dolgozni, tanulni, vásárolni, szórakozni. Vannak köztük szlovákok, de a nagy többséget Magyarországról, 50-100 kilométeres távolságból vonzza a város.
Győr felé tartok, esős, nyirkos az őszi reggel, vacogok a buszon a reggeli órákban. Egy kismama ül le mellém, elégedetten sóhajt: most legalább van helyem. A fiatalok inkább a táskájukat ültetik le maguk mellé, nem szólok nekik, nem akarja veszekedéssel kezdeni az ember a napját.
Nem sokan figyelnek rá, mindenki maga elé bámul, de az asszony folytatja. Sokszor végig állok Kónytól Győrig. Pedig jól láthatóan elég nagy már a hasam. A családom Győrben él, mi a férjemmel Kónyba költöztünk ki, ő használja az autónkat, nekem marad a busz.
A legtöbb utas alszik, zenét hallgat, beszélget vagy olvas az út alatt. A buszjáratok rendet tesznek az életünkben. Gépiesen ébredünk a telefonriasztásra, az utolsó pillanatban de még időben érkezünk a megállóba, s bosszankodunk, ha késik a járat. A hétvégén, meg más ünnepnapokon pedig azért morgunk, hogy a kis falvakból alig lehet bejárni a nagyvárosokba. Ha teheti az ingázó, mégis inkább busszal jár, mert a kocsi még a magas busztarifák mellett is drágább.
Győrbe hétköznaponként 9-10 ezer munkavállaló és 4-5 ezer diák jár be havi buszbérlettel., tudtam meg a Kisalföld Volán Zrt. vezetőitől. Az ingázó tanulók egyike a fertőszentmiklósi Árki Bence, aki tavaly óta jár be egy győri iskolába, ő azt mondja: nincs gondja az utazással, teljesen megszokta, már majdnem szereti is.
– Három órát buszozok naponta, de nem vagyok tőle fáradt. Általában alszom vagy zenét hallgatok az utazás alatt. Bosszankodni azon szoktam, ha késik vagy ha tömve van- mondja.
Bence jobban szeret busszal utazni, mint vonattal, mert számára ez a kényelmesebb.
Az Audi Hungaria Motor Kft. tizenhárom szerződéses járatot közlekedtet az alkalmazottainak. A buszok tíz végállomásról indulnak, Pápáról három, Tatabányáról és Komáromról kettő, Zircről, Neszmélyről, Ugodról, Vaszarról és más településekről egy busz indul el a műszakkezdésre. Összesen 1418 munkavállaó érkezik naponta a gyárba, az ő bérletüket az Audi 86 százalékos hozzájárulással támogatja, a 14 százalékot pedig a munkatársak fizetéséből vonja le.
Luif Tamás két éve Farádról jár naponta dolgozni, az Audiba. Bencével ellentétben ő nem igazán szeret buszozni, de sokkal olcsóbb számára, mintha autóval járna. Ha hétvégén be kell mennie dolgozni a gyárba, akkor inkább az autót választja.
– A buszozás sok időmet elveszi, jóval később és fáradtabban érek haza, mint a győriek – mondja Tamás.
A Kisalföld Volán Zrt. tájékoztatása szerint öt-hat ezerre tehető azoknak a száma, akik valamilyen más célból – tehát nem dolgozni és tanulni, hanem vásárolni, beteget látogatni, szórakozni ¬- járnak be Győrbe.Ők napi menetjeggyel utaznak a városba.
A buszozás ma már nem kerül kevésbe. Ha Győrig 5 kilométert utazunk diákbérlettel- ami 90 százalékos kedvezményt jelent – 595 forintba kerül. A dolgozók havi bérlete ugyanekkora távra 5940 forint. kerül.
Konkrét példákkal élve: ha egy diák Csornáról jár be Győrbe, havi bérletjegyére 2450 forintot költ, a teljes áru felnőtt bérletért 24 ezer 500 forintot kell fizetni. Ennek jelentős részét a munkahelyek megtérítik, de alacsony bér esetében a maradék 14 százalék is megterhelő.
Délután hazafelé kevesebb a szó a buszon, fáradtabbak, nyúzottabbak az ingázók. A hosszú és mindennapos utazás megviseli az embert. Sokan fel is adják ezt az életmódot, s ha tehetik beköltöznek Győrbe. A nagyváros ugyanis nemcsak vonzza, hanem marasztalja is őket. Győr mindig is befogadó város volt. Aki ide költözik, hamar otthonra talál.
Kovács Veronika