Az okosvárosok és e-demokrácia
Az okosváros projekt nem csak arról szól, hogy szenzorokkal látják el és összekacsolják a közlekedési és közvilágítási lámpaoszlopokat, közműveket, közszolgáltatásokat, és a kapott adatok felhasználásával fenntarthatóbbá, élhetőbbé teszik a településeket.
Az adatok nyilvánossá tétele segíthet abban, hogy az ott élők jobban átláthassák városuk működését, javaslatokat tegyenek a településfejlesztésre, vallja a Széchenyi István Egyetem regionális tudományokban jártas kutatója.
A Smart Cityről (okosváros) mint városmenedzsment eszközről tartott előadást dr. Lados Mihály, a Széchenyi István Egyetem Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszékének vezetője, és Tóth Marcell László, a Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium legutóbbi rendezvényén. Ennek kapcsán dr. Lados Mihály egyetemi docenssel arról beszélgettünk, milyen változást hozhat a városlakók életében a Smart City gondolkodásmód kiteljesedése.
Az okos városokkal kapcsolatban elsősorban a robbanásszerű technológiai fejlődésre gondolunk a közlekedés, az energia és közművek, az ingatlangazdálkodás, a biztonság, a közösségi szolgáltatások hálózati alapú, fenntartható működtetésére az info-kommunikációs technológia (IKT) segítségével. Azonban a Smart City sokkal többet jelent ennél. Dr. Lados Mihály szerint nemcsak modernebbé és fenntarthatóbbá, hanem demokratikusabbá is teheti a települések működését. Hogyan lehetséges ez? Nagyon egyszerűen. Az átláthatósággal. A Smart City monitoring rendszerében összegyűlt, valós idejű adatok nyilvánossá tételével, a lakosság bevonásával, és a polgároktól, civil közösségektől érkező visszajelzések beépítésével, megvalósításával a településfejlesztésben.
Vannak erre jó példák. Lados Mihály Bostont említi, ahol Martin Walsh polgármester irodájának meghatározó berendezése egy hatalmas képernyő, amelyen folyamatosan változnak a szövegek, számok, ábrák. A kivetítő középpontjában elhelyezkedő információ a város pillanatnyi egészségi állapotát mutató szám, a CityScore index, amely kéttucatnyi különböző mutató információját sűríti össze a bűnözéstől a rendelkezésre álló wifikapcsolatokon és az energiafogyasztáson keresztül a művészeteknek nyújtott támogatásokig. Azonban a beérkező információkat nemcsak a polgármester látja, az adatok nyilvánosak, a bostoniak online hozzáférhetnek.
Hogyan néz ki az e-demokrácia okosváros megközelítésbe, Barcelonában? Bárki, külföldiként is bejelentkezhet Barcelona honlapjára, és városfejlesztési javaslatokat tehet. Ha egy-egy téma eléri a kritikus tömeget a beérkezett jelzések száma alapján, akkor kötelezően foglalkoznia kell vele az önkormányzat dedikált bizottságának, és egy elkülönített költségvetési keret is rendelkezésre áll, amit a befogadott javaslatok megvalósítására lehet fordítani.
A hazai helyzetről szólva Lados Mihály elmondta, hogy az elmúlt két-három évben szinte a vízcsapból is ez a téma folyt. Rendszeresen előtérbe kerülnek Smart City projektek, és minden trendi település okosváros akar lenni. Azonban hazánkban az elmúlt három évtizedben erősen támogatás-vezérelt fejlesztéspolitika alakult ki, és ha nem szerepel a támogatáspolitikában az adott témakör, akkor nem is igazán várható előrelépés. A jelenlegi uniós források tervezése például lezajlott az évtized elején, amikor még nem nagyon beszéltek okos városokról. Vagy már beszéltek róluk, de nem került még olyan mértékben a köztudatba, hogy a készülő városi integrált településfejlesztési stratégiákban megjelenjen, és a nemzeti tervekben nagyobb mértékben figyelembe vegyék a különböző operatív programokban.
A gyakorlat az, hogy a sokféle Smart City-elem mozaikszerűen tűnik fel a városok életében. Ha éppen megjelenik egy pályázati konstrukció például az évtized első felében a „beszélő buszmegállókkal” kapcsolatban, akkor az innovációra fogékony tömegközlekedési vállalatok megvalósítják, ahogy Győrben és Sopronban is történt. Ugyanígy, ha egy-egy nagyobb fejlesztő cég megállapodást köt konkrét városokkal, ott is újabb elemek kerülhetnek fel a kirakóra. Így jött létre a T-City program például Szolnokon. Vagyis néhány építőkockát időről időre leraktak egy-egy helyen a Smart City-elemekből, de e mögött általában nincsenek stratégiavezérelt, átfogó, komplex döntések az okosváros projektek megvalósításáról.
Győr élen jár a Smart City körbe sorolható projektek megvalósításában a magyar városok között. Cél, hogy 2020-ra egyértelműen vezető pozíciót szerezzen hazánkban a tudásra és az információs technológiák alkalmazására épülő szolgáltatások elterjedése terén, azaz Győr váljon az egyik leginkább okos (smart) magyar várossá. Ezt segíti az intelligens közlekedési rendszer (intelligens helyi tömegközlekedés, okos forgalomirányítás, mobil parkolás, GyőrBike, GyőrBox). Az okos közvilágítás, 150 lámpatest „okosítása” (világításvezérlés, mérés). Az energiamenedzsment (panel energia-hatékonysági program, napelemes padok, komplex épületi energiamenedzsment rendszerfejlesztés, városi elektromos töltőállomások). A városszerviz alkalmazás, amely Győr MJV koordinálásával a város közműrendszereit működtető szervezetek – E-ON, Vill-Kor Hungária, GYŐR-SZOL, Pannon-Víz, Győr MJV Útkezelő Szervezete – együttműködésével és a lakosság közreműködésével valósul meg. De ide sorolható az intelligens közvilágítási rendszer fejlesztése, a városzöldítés, a megújuló energia-hasznosítás, az online intézhető ügyek (e-ügyintézés) folyamatos bővítése, a Győr mobilapplikáció, a városszerviz alkalmazás kiterjesztése, az ingyenes köztéri wifihálózat megvalósítása és a GyőrCard is.
Az okos városok evolúciója a technológia vezérelt egy 1.0 időszakból, vagyis az info-kommunikációs technológiai (IKT) vállalkozások okosmegoldás fejlesztéseitől a város vezérelt 2.0 időszakon át a közösség vezérelt 3.0 korszakba vezet, ahol már a helyi lakosok bevonása a meghatározó az okos szolgáltatásokban, mutatott rá dr. Lados Mihály, összefoglalva az előadáson elhangzottakat.
Nyerges Csaba/Széchenyi István Egyetem