Bábszínházi Leányálom

Újabb felnőtteknek szóló előadást tűz műsorára a Vaskakas Bábszínház. A Leányálom című darab bemutatója április 27-én, délután öt órakor kezdődik, a produkciót Pelsőczy Réka állítja színpadra. A próbára látogattunk el.

Egy nagy sikerű gyermekelőadás után felnőtteknek szóló darabot rendez Győrben. Felnőttmesére számítsunk?

Nem mese ez, hanem valós női sorsok elbeszéléseiből összeállított produkció. A nőkhöz, a nagymamámhoz, az anyukámhoz, a barátnőimhez fűződő viszonyaim nagyon fontos részei az életemnek. Mindig szerettem volna Kocsis Rozival és Ujvári Jankával egy közös előadást, s az is régi vágyam, hogy létrehozzak egy darabot a női létről. Most ez a kettő egyszerre teljesült, megszületett a Leányálom.

Ezek szerint nemcsak rendezőként, hanem szerzőként is üdvözölhetjük?

Az Én egy szemüveges kisfiú vagyok, és a Szeretlek című darabok úgy születtek, hogy emberekkel beszélgettem. Ez esetben az emberek nők, akik többek között a szülésről, az öregedésről, a szexualitás élményeikről vallottak nekem. Ezekből a dokumentumszövegekből Solt Róbert dramaturggal szerkesztettük össze az előadást. A történet helyszíne egy mosoda, ahol három nő dolgozik és beszélget.

Milyen bábszínházi elemeket alkalmaz a darabban?

Ez egy igazi színházi előadás, ahol a három bábszínész, Kocsis Rozi, Ujvári Janka és Gergely Rozi színészként van jelen, de használunk bábukat is. A negyedik szereplő a zene. Varga Vince a ’60-as, ’70-es évek magyar slágereit gyűjtötte össze az aktuális beszélgetésekhez.

Szerzőként kinek szánta, rendezőként kinek ajánlja a darabot?

Az előadás komoly témákat is érint, de remélem, hogy sikerült elkerülnünk a szentimentalizmust, a női érzelgősséget. Úgy szeretnék érdes, önironikus képet mutatni a nőkről, hogy az a nézőt is megérintse. Ehhez szükség van a humorra, az iróniára. Úgy tapasztalom, a mai nők mindenben a tökéletességre törekednek, egy idilli kép lebeg előttük, s ha azt nem érik el, szégyellik magukat. A darab arról is szól, hogy fogadjuk el saját tökéletlenségünket.

Földvári Gabriella

Fotó: Marcali Gábor