Belénk látnak

Folytatódik az Arcélek a győri kórházból sorozatunk, ezúttal dr. Bartek Pétert, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház radiológiai osztályának vezető főorvosát mutatjuk be.

A műtőből estem ki – mentegetődzik a késés miatt. Egy agyi aneurizmát látott el, sürgős, váratlan beavatkozás volt. Látszik rajta, hogy fáradt. Leveszi a szájmaszkot, s amíg végigmegy a radiológia belső folyosóján a szobájáig, minden leletező helyiségből kezébe nyomnak egy telefont. A különböző osztályokról keresik a kollégái. „Küldjétek át, megnézem. Igen, kérem a leleteit. A bilirubin-értéke mennyi? Értem. Jó. Hány éves? Persze, szerintem megoldható.”

Dr. Bartek Péter osztályvezető főorvos az Alföldről került a Kisalföldre. Tizennégy éves koráig Kalocsán lakott, Szegeden érettségizett, s ott végezte el az orvosi egyetemet is.

„Mérnök és pedagógus szüleimnek az egészségügyben nem voltak kapcsolatai, úgyhogy a legnépszerűbb szakok közül nem választhattam. Maradt a pszichiátria, a labor vagy a radiológia. Én viszont gyerekgyógyász szeretettem volna lenni, erre Veszprémben nyílott volna lehetőségem, ezért oda mentem. Egyszer azonban csináltam egy kanyart a kórházban, betévedtem a radiológiára, és mire kijutottam onnan, már státuszba voltam véve” – fogalmazza meg tömören, hogyan került a betegek által főként a röntgen-, az ultrahang-, a ct- és az MRI-vizsgálatokról ismert radiológiára.

Mi tetszett meg ebben a szakterületben? – kérdezem tőle.

„Akkor még ugyan az őskorát élte a computertomográfia és az MRI, de látszottak a szakma távlatai” – válaszolja. „Sokféle szakterület ismerete szükséges ahhoz, hogy megbízható, pontos diagnózisokat tudjunk adni, ez is vonzó volt számomra” – indokolja pályaválasztását.

Veszprémből Győrbe a nősülés hozta. Az általa vezetett radiológiai osztályon tíz szakorvos dolgozik, és kilenc rezidens készül erre a pályára. Dr. Bartek Péter intervenciós radiológussá képezte magát, ezt a szakterületet hárman gyakorolják a győri kórházban. Nemcsak a megyéből, hanem messzebbről is fogadnak betegeket.

Dr. Bartek Péter, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház radiológiai osztályának vezető főorvosa

„Az intervenciós radiológiai beavatkozások többnyire akkor jönnek szóba, ha a beteg nem bírná ki a nagyobb műtétek megterheléseit, így ezeknek az operációknak az alternatíváját jelentjük” – magyarázza. Röntgen segítségével az ereken át érik el a célszerveket. Így vizsgálhatják és kezelhetik például a láb vagy a nyak ereit, az agyi erek kiboltosulásait, szövettani mintákat vesznek, de például a rákos daganatokat is meg tudják fosztani saját keringésüktől, ezáltal hatékonyabbakká válnak a citosztatikus terápiák is.

A képalkotó eljárások térhódítása a főorvos szerint most kissé megtorpant, úgy látja, talán öt év múlva új korszakába léphet az MRI-, valamint az ultrahang-diagnosztika. Megjelennek majd az ultrahangos egésztest-szkennelek, prognosztizálja a szakember. Már a győri kórházban is elérhető napi valóság a kontrasztanyagos ultrahangvizsgálat. Ennek alapján meg tudja mondani az orvos, hogy a látott daganat jó- vagy rosszindulatú. A szövettant nem pótolja, de a további kezelés szempontjából döntő információt ad a tumor természetéről.

„A mi szakmánkban minden eljárás más-más információt nyújt a kórképről. Fontos, hogy mindig a legalkalmasabbat válasszuk ki” – hangsúlyozza a főorvos.

Szóba hozom, hogy a betegek általában a legmagasabb szintű eljárásokat szeretnék elérni, s a tapasztalatok szerint a legtöbben a ct-vizsgálatokra akarnak bekerülni.

„Sajnos sok az indokolatlan vizsgálat, ami a ct esetében egyáltalán nem veszélytelen” – hívja fel a figyelmet a szakember. „Szükség esetén nyilván sokkal nagyobb az előnye, mint a várható hátránya, de tudni kell, hogy a ct röntgensugárral működik, s minél többször éri ilyen sugár a beteget, annál nagyobb a veszélye akár egy rosszindulatú folyamat későbbi elindulásának. Nyáron tűsarkú papucsban jött fel hozzám egy fiatal hölgy, beutalóján mind a két boka, mindkét térd s a gerinc ct-vizsgálatát kérték. Tudtam, hogy aki tűsarkú papucsban így tud járni, annak komoly baja nem lehet. Ha mindegyik ct-t megcsináltam volna, olyan sugármennyiséget kap, ami egyelőre nem okozott volna bajt, de ha később, idősebb korára további ct-vizsgálatoknak vetik alá, az összeadódó sugárdózis már elérhette volna a veszélyes szintet.”

A sugárveszély minimalizálása érdekében, Magyarországon is elindul majd az úgynevezett sugárregiszter, ami azt jelenti, hogy minden általunk vizsgált beteg sugárterhelését személyre szabottan, a testmagasságával, a súlyával, a testtömegindexével összevetve, regisztrálni kell. Addig is, amíg ezeket a paramétereket nem pontosítják, a leleten már feltüntetik a sugárdózis mennyiségét.

Dr. Bartek Péter a sportegészségügybe is „beleásta magát”, a Gyirmót FC Győr csapatorvosa, de más egyesületektől is gyakran megkeresik. Amikor nála jártam, két élvonalbeli focista is tőle kért segítséget.

Az osztályvezető főorvos szenvedélye a vadászat, ez tudja kikapcsolni, ez segít oldani a szinte örökös készültséget.

„Itt a környéken vadászom, legszívesebben a vaddisznókra, de nagyon szeretek szalonkázni is” – mondja. Hozzáteszi: „afrikai vadászattal nem próbálkoztam, mert hátha arra is rákattannék, az pedig már túlságosan ’zsebmetsző’ szenvedély volna számomra.”

Hajba Ferenc

Fotó: Marcali Gábor