Benkő: 70!
Benkő László a napokban ünnepelte hetvenedik születésnapját, méghozzá egy fergeteges győri Omega koncerttel. Magyarország leghíresebb zenekarának billentyűsével születésnapja alkalmából beszélgettük.
– Engedje meg, hogy gratuláljak! Felköszöntötték már?
– Engem még soha nem vertek át úgy, mint most! A családom, a zenekar, a barátaim, mindenki benne volt. Két hónapig szervezték a dolgot, miközben én semmiről se tudtam. Egyszer csak valaki benyögte, hogy Siófokon kell részt vennem egy gálán. Nem értettem, hogy miért ilyen későn szóltak, de belementem. Egy barátom vitt le, miközben a kocsi nem Siófokra, hanem Zamárdiba érkezett. Először az lett gyanús, hogy annyi autó parkol a parton, mint főszezon közepén, aztán mikor a rengeteg ember előbújt, volt ám nagy meglepetés. Mindenki ott volt, ami csodálatos, felejthetetlen élményt adott. Buliztunk, zenéltünk, még a szintetizátort formáló tortámon is játszottam. A marcipánfigura egy fekete pillangó volt rajta. A győri koncert után egyébként Borkai Zsolt polgármester is felköszöntött engem is és Kóbor Jánost is, aki május 17-én ünnepelte a 70-ik születésnapját.
– Sokszor hangoztatja, hogy ezer szállal kötődik Győrhöz. Mik ezek a szálak?
– Először is családiak. Gyerekkorom egyik legfontosabb városa Győr. Édesapám az egyetem alapító tagja volt, és még ma is emlékeznek rá. Sokan mondják, hogy a papám volt az egyik kedvenc oktatójuk. Nagybátyámék is itt laktak, náluk is sok időt töltöttem. A családi vonal mellett sok barátra is találtam a városban. Halbritter Mátyás sajnos már nincs közöttünk, de régen rengeteget jártunk össze. Rajta és az Első Győri Lions Klubon keresztül ismertem meg Szabó Andrist, a vak fiút is, akinek segítettünk a pályája egyengetésében. A 2007-es győri Omega koncert elején ötvenezer ember előtt léphetett fel, és a közönség rögtön a szívébe zárta. A mutálás után remélem, újrakezdjük a közös munkát. Aztán említhetném még Kiss Jánost is, aki szintén jó barátom, de nem akarok mindenkit felsorolni, mert biztosan kihagynék néhány nevet. A lényeg, hogy sok barátom él itt, és vannak más, érdekes kapcsolatok is. 30 évvel ezelőtt az NSZK és az NDK azzal versenyzett, melyik a nagyobb Omega rajongó. Akkor Thomas Faustmann még egyetemistaként szerette a zenénket, ma pedig már annak az Audi Hungariának a vezetője, amely épp a napokban nyitotta meg új győri gyárát. Nagyon örülök, hogy a mostani koncerten is részt vett, és újra találkozhattunk.
– A világon talán a Gyöngyhajú lány a legismertebb Omega sláger. Szerintem nincs koncert, ahol ne követelnék ezt a számot. Nem unja még?
Ki un rá a gyerekére? Persze már a kisujjunkban vannak ezek a slágerek, de maximum a próbákon lehetnek olyan pillanatok, amelyek monotonnak tűnnek, a koncerteken soha, mert az egy más állapot. Ott a rajongókkal együtt lélegzünk, és nekik tetszenek ezek a számok, ezért szeretjük mi is azokat annyira. Ez olyan, mint egy közös nyelv. A Gyöngyhajú lány olyan pillanatban született, ami lehetővé tette hogy világsláger legyen. Az évtizedek során sokan feldolgozták, a legfrissebb ügy, hogy napjainkban érdekes körülmények között került bele a szám egy részlete Kanye West: New Slaves című dalába, ami jogi kérdéseket is felvetett.
– Tavasszal Kóbor Jánossal beszélgettünk lapunk hasábjain (az interjút itt olvashatja!). Őt az együttes Scorpionssal való kapcsolatáról kérdeztem, de úgy tudom, például a Boney M-mel is érdekes volt a viszonyuk.
– A Boney M tagjai nem akarták elhinni rólunk, hogy mi nem vagyunk oroszok, bárhogy bizonygattuk. Éppen egy stúdióban dolgoztunk, amikor Liz a születésnapját ünnepelte, és elhívtak minket egy közös pizzázásra. Mi mondtuk, hogy pizza helyett csinálunk nekik egy jó, magyaros gulyáslevest. Úgy megpaprikáztuk, hogy minden falat után hideg vízzel locsolták a nyelvüket. Ennek hatására elhitték, hogy magyarok vagyunk, de aztán, amikor meghallották a Léna című számunkat, újra elbizonytalanodtak. Később a Rasputinnal egyenlítettek. Vannak Boney M dalok, amelyeket Omega számok ihlettek ( elég csak meghallgatni a Boney M-től a Future World és a Wild Planet, illetve az Omegától a Tízezer lépés és az Ajánlott útvonal című dalokat – a szerk.)
– Végezetül kanyarodjunk vissza városunkhoz. Mi a véleménye a mai Győrről?
– Szerintem Győr csodálatos város, nem véletlenül kötődöm hozzá ennyire. Az pedig különösen tetszik, amerre mostanában tart. Járom az országot, és látom, hogy Győr mennyire a többi térség előtt jár, méghozzá jó példával jár elől. Beszéljünk akár a gazdaságról, akár a kultúráról, vagy éppen a sportról, Győr mintaváros, ráadásul gyönyörű, és tele van élettel. Nem csoda hát, hogy mi is szívesen jövünk ide, legyen szó akár koncertről, akár baráti látogatásról.
Papp Zsolt
Fotó: O. Jakócs Péter