Besugárzási tervek a hatékony kezelésekért
A daganatos betegek kezelésének egyik lehetősége a besugárzás, mely roncsolja a rákos sejteket. Ez a beavatkozás mindig személyre szabott és komoly szakmai, orvosi és fizikusi háttérmunkát igényel. A betegek egy része nem is sejti, hogy a háttérben a kórház fizikusai számos szempont szerint, s paraméter alapján, a CT-felvételek felhasználásával, korszerű számítógépes programokkal készítik el az egyénre szabott optimális besugárzási tervet.
Pálvölgyi Jenő, a PhD tudományos fokozattal rendelkező fizikus csöndes ember. Halkan beszél, s mindig csak a lényeget mondja. Győrből indult a pályája, a Révai Miklós Gimnáziumban már nemcsak érdeklődését mutatta meg a fizika iránt, hanem tehetségét is. Országos példamegoldó- és egyéb fizikai tanulmányi versenyeken szerepelt kitűnően. Ezáltal került kapcsolatba a debreceni Atommagkutató Intézettel is, így aztán a tudományegyetemet is a cívis városban végezte el, majd az Atommagkutatóban kínáltak neki állást. Többek között anyagvizsgálati módszerekhez használatos berendezések, műszerek fejlesztésével foglalkozott. 1986-ban visszatért Győrbe – akkor még a Zrínyi utcai épületegyüttesben működött az onko-radiológia – , kutatásait a kórházban azóta is folytatja, s fizikusként vesz részt a rákbetegek kezelésének nélkülözhetetlenül fontos háttérmunkájában.
„A sugárkezeléseket módszertani szempontból két részre oszthatjuk” – magyarázza a fizikus. „Az egyik a teleterápia, a másik a belső terápia. A teleterápia során kívülről, a bőrön át kapja a sugárdózist a beteg. A belső terápia azt jelenti, hogy az orvos a testüregekbbe behelyezett eszközzel juttatja be célzottan az izotópot. Ez az utóbbi precíziós eljárás, nagyobb dózissal tudjuk roncsolni a daganatot, mert a környező, ép szöveteket a pontos célzás miatt csak kis sugárterhelés éri.”
Szavait egy konkrét példával szemlélteti. Egy méhnyak CT-felvételét hívja elő, mint sugárzási célterületet.
„A mellette található egészséges végbelet és a húgyhólyagot védeni kell, mert könnyen károsodhat a sugártól” – mutatja a képernyőn. „A sugárzás dózisa természetesen függ a daganat szerkezetétől, méretétől, elhelyezkedésétől is.”
Pálvölgyi Jenő PhD, az onko-radiológiai osztály fizikusa
Bemegyünk az úgynevezett after-loading kezelőbe. Itt van az a belső besugárzó készülék, benne pedig az a sugárforrás, amire az orvos rákapcsolja a testüregbe vezető eszközt. Maga a besugárzás általában tíz perces, kettő-öt kezelés szükséges, ez alatt a beteg nem érez semmit, az elpusztított sejtek feloldónak a szervezetben. A kezelési terv készítésekor sok egyéb mellett figyelembe kell venni a testbe behelyezett eszköz elhelyezkedését is.
A teleterápiás helyiségét is megnézzük, amelyben korszerű képalkotó berendezéssel felszerelt készülék üzemel. A daganatok egy részét ugyanis nem lehet belső sugárzással elérni. A teleterápiás kezelésekre tíz-harminc alkalommal kerül sor, a belső kezelésekhez képest kisebb dózissal.
Kérdezem a fizikust, gondolkodott-e már azon, hogy a fizika tudományának más területeivel váltja fel mostani tevékenységét. Magától érthető természetességgel válaszolja: jól érzi magát itt, tudományos munkát is végezhet, s tudja, hogy fontos az, amit csinál.
Mennyire ismerik a betegek, hogy kezelésüket milyen korszerű technikával, fizikusi tudással készítik elő, határozzák meg? – vetem fel a szakembernek. „Szerintem kevéssé” – feleli, aztán hozzáteszi: „az a fontos, hogy a mi – és mindig az orvos által is jóváhagyott – besugárzási terveink alapján meggyógyuljanak.”
Pálvölgyi Jenőnek két gyermeke van, egyetemisták: egyikük mérnök, másikuk gyógytornász lesz.
Szerző: Hajba Ferenc
Fotó: O. Jakócs Péter