„Bevételeink minden ötödik forintját fejlesztésre fordíthatjuk”

Győr idei költségvetését legutóbbi ülésén fogadta el a város önkormányzata. Szerkezetének alakulását jelentősen befolyásolták az államigazgatás egyéb területein végbement változások, s ennek egyik legszembetűnőbb jele, hogy a büdzsé főösszege a tavalyi közel 40 milliárd forintról 35,5 milliárdra csökkent. Borkai Zsolt polgármestert először ennek hátteréről kérdeztük.

A költségvetés tavalyi és idei főösszege közötti különbség főként abból adódik, hogy több feladat is elkerült az önkormányzattól, így ezzel csökkent az erre korábban átadott állami forrás. A főösszeg alakulásánál sokkal fontosabbnak érzem azonban, hogy azokat a feladatokat, amelyek az önkormányzatnál maradtak, el tudjuk látni, sőt, bizonyos területeken plusz támogatásokat nyújthatunk. Mindemellett ebben az évben soha nem látott fejlesztéseket tudunk megvalósítani. Óriási dolog, hogy a város bevételének minden ötödik forintját fejlesztésekre fordíthatjuk. Összességében elmondhatom, hogy a költségvetésben minden olyan elem megtalálható, ami a feladataink elvégzéséhez, a stabil működéshez és egy előremutató fejlődéshez szükséges.

Ezeknek a fejlesztéseknek melyek a főbb elemei?

Ebben az évben megkezdődhet az Európai Ifjúsági Olimpiai Játékokat kiszolgáló létesítmények kivitelezése. Tudom, hogy minden győri nagyon várja, hogy uszoda létesüljön a városban, az építésének megkezdésére elkülönített összeg áll rendelkezésre a költségvetésben. Összességében tízmilliárd forintot kapunk az államtól a régi Dózsa-pályán és környékén létrejövő sportközpont kialakítására, amit aztán a győri gyerekek, fiatalok, sportolók, az itt élők használhatnak. Ehhez kapcsolódik földrajzilag az az európai uniós támogatással megvalósuló szociális rehabilitációs program, ami Újvárosban elindul. Ezeknek a fejlesztéseknek ezekben a városrészekben komoly látszata lesz, és pozitív irányban változtatja meg a lakosság életkörülményeit. Tavasszal végre megkezdődhet a Dunakapu tér felújítása is. A régészeti feltárások befejezésével, a hatósági eljárások lezárulása után eldőlt, hogy egy háromszintes mélygarázs épülhet a téren és 2014-re egy közép-európai szinten is figyelemre méltó rendezvényteret vehetnek birtokba a győriek és az idelátogató turisták.

A belváros további szépítéséhez ugyancsak uniós forrásból áll rendelkezésre az a 700 millió forintos összeg, amely a környező utcák felújítására, a Dunakapu és a Széchenyi tér közötti összeköttetés megteremtésére szolgál. Az uniós pályázatokat egyébként továbbra is szeretnénk maximálisan kihasználni, éppen ezért a korábbinál jóval magasabb összeget különítettünk el az önrész biztosítására. Ezenkívül a város egyéb részeinek szépítésére is figyelmet fordítunk: az utak, járdák rekonstrukciójára 510 millió forintot, az úthálózat korszerűsítésére összességében mintegy két és fél milliárd forintot fogunk költeni. 160 millió forint áll rendelkezésre a csapadékvíz-elvezetés további korszerűsítésére, ilyen jellegű munkákat idén négy városrészben végzünk. Nem csökken a sportra fordított támogatás sem, sőt, korábbi vállalásunkat meghaladva – miszerint a mindenkori költségvetés minimum egy százalékát fordítjuk erre – idén 390 millió forint áll rendelkezésre.

Hogyan alakul az oktatási intézmények városi támogatása?

Annak ellenére, hogy az oktatás szakmai irányítását és a pedagógusok munkáltatói jogait az állam átvette, mi nem engedjük el az iskoláink kezét, azt a rendszert, amit a hiányszakmák tanulásának ösztönzésére létrehoztunk, továbbra is fenn kívánjuk tartani. Semmi sem tiltja, hogy az intézményeket a jövőben is támogassuk, és ezt a lehetőségeink mértékében ezután is megtesszük.

A helyiadó-bevételek terve 650 millió forinttal magasabb a 2012-esnél. Mi az oka ennek az optimizmusnak?

Látjuk azt a fejlődést a győri vállalkozásoknál, nagyvállalatoknál, ami további adóbevétel-növekedést valószínűsít. És természetesen azzal is kalkuláltunk, hogy az Audi nagyberuházásának megvalósulásával az év második felétől tovább növelheti ezt az összeget.

A közelmúltban aláírták az állammal az adósság átvállalásáról szóló megállapodást. Mi ennek a végeredménye?

Az állam a város teljes adósságának 40 százalékát, közel négymilliárd forint kifizetését vállalta át, ami nagy segítség, jelentős könnyebbség számunkra. Ennek törlesztése, kamatainak fizetése is olyan, sok-sok százmilliós tétel, amivel a költségvetés készítésekor nem kellett kalkulálnunk.

A városban többször megjelentek az ellenzéki pártok politikusai, akik nemcsak hogy bírálták a város vezetését, de például a Dunakapu tér, a logisztikai park vagy éppen a letartóztatott színesfém-kereskedők kapcsolatait firtatva feljelentést is tettek. Mi a véleménye ezekről a megnyilvánulásokról?

Sem az önkormányzatnak, sem nekem nincs félnivalóm, aggodalomra okom vagy takargatnivaló mezekkel az ügyekkel kapcsolatban. Győr sikeres város, így természetes, hogy akadnak irigyei. Sajnálatos, hogy bizonyos politikusok ilyen módszerekkel akarják elterelni a figyelmet az eredményeinkről. A valóságtól messze lévő kijelentéseket, hazugságokat, rágalmakat pedig a már meginduló kampány részének tekintem. Nyilván személy szerint nekem sem esnek jól, de aggódni nem aggódom ilyesmik miatt.

Márpedig sikerek az utóbbi időben is akadtak Győrben, elég csak a péri reptérre vagy a kórház új szárnyára gondolnunk…

Valóban, mindannyiunknak fontos a kórházi ellátás színvonala, hiszen az itt gyógyított betegek 70 százaléka győri, ezért támogattuk és támogatjuk az intézményt a jövőben is például műszerbeszerzéssel, illetve a költségvetésben elkülönített mintegy 15 millió forinttal. A péri reptér felélesztése pedig szintén evidens érdeke a városnak, hiszen az új leszállópálya tovább erősítheti az itt letelepült vállalkozásokat és jótékony hatással lehet a dinamikusan fejlődő idegenforgalomra.

Stabilnak és jövőbe mutatónak nevezte Borkai Zsolt, Győr polgármestere a város idei költségvetését. Bár az állami finanszírozás átalakítása miatt több tétel – a személyi jövedelemadó, a gépjárműadó, az illetékek helyben maradó részének elvonása – csökkentette a bevételeket, az eddig kiadásként megjelenő kötelezettségek közül is több megszűnt – például az adóerő-képesség miatti jelentős elvonás –, valamint megszületett az adósságátvállalásról szóló megállapodás. Így a polgármester szerint Győr azon települések közé tartozik az országban, ahol a változások egyenlege pozitív eredményt mutat. Ezt igazolja, hogy 2013-ban az önkormányzat összességében hétmilliárd forintot szán különböző fejlesztések, beruházások megvalósítására, a város intézményeinek, oktatási, szociális rendszerének működtetésére pedig változatlanul rendelkezésre állnak a szükséges források. A kedvező finanszírozási feltételek fenntartásában továbbra is jelentős szerepet játszanak a helyi adók, amelyek a tervek szerint összességében idén megközelítik a 18 milliárd forintot, s ezen belül a legnagyobb tételt jelenti – több mint 15 milliárdot – a vállalkozások által befizetett iparűzési adó. A költségvetés számol az idegenforgalom évről évre magasabb bevételeivel is, amelynek gyarapodásához nagyban hozzájárulnak a turistákat és a helybélieket egyaránt vonzó programok. Az idei sorozat a március 15-i ünnepségekkel indul, s a már hagyományos Négy Évszak fesztiválsorozat 2013-ban is szinte minden hétvégére biztosít kikapcsolódási, művelődési, szórakozási lehetőséget látogatóinak.

Ozsvárt Tamás

Fotó:O. Jakócs Péter