Névtelen bombafenyegetések miatt ki kellett üríteni az orosz főváros több nagyobb üzletközpontját, köztük a Moszkva-City két felhőkarcolóját - közölte honlapján hétfő este az RBK című gazdasági napilap.
A nap folyamán Moszkva több mint 20 objektumát fenyegették meg hasonlóképpen. Evakuálták egyebek között a Yandex informatikai cég központjának otthont adó Krasznaja Roza (Vörös Rózsa) üzletközpontot is.
Szerdán, május elsején a labdarúgó világbajnokság döntőjének otthont adó Luzsnyiki Stadiont kellett átvizsgálni utólag hamisnak bizonyult bombafenyegetés miatt.
Április végén hasonló okból a jekatyerinburgi Jelcin-központból kellett mintegy 300 embert kimenekíteni. A hónap közepén Szentpéterváron 14 bíróságot és hat hajót kellett kiüríteni.
Március 19-én hasonló okok miatt át kellett kutatni a moszkvai metróhálózat több mint 200 megállóját. Egy nappal korábban Moszkvában bombafenyegetés érte az osztankinói tévétornyot és az Összoroszországi Állami Televíziós és Rádiós Műsorszóró Társaság (VGTRK) sabolovkai stúdióját is.
Februárban az Interfax szerint a biztonsági szervekhez több mint 800 hamis fenyegetés futott be Moszkvában. Egyedül február 5-én mintegy 700 objektumot kutatattak át, ami miatt 165 ezer embert evakuáltak. A TASZSZ azt jelentette, hogy 21-én és 22-én több mint 700 bankfiókban, 20 üzletben és bevásárlóközpontban, valamint 14 iskolában és bevásárlóközpontban helyeztek kilátásba robbantást ismeretlenek. Robbanószerkezetet sehol nem találtak.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Izvesztyija című napilapban március 25-én megjelent nyilatkozatában azt mondta, hogy az év eleje óta több mint kétezer, elrejtett robbanószerkezettel kapcsolatos bejelentés futott be az orosz hatóságokhoz, a legtöbb közülük külföldről. Kijelentette, hogy
mintegy 400, robbantással fenyegetőző “telefonos terroristát” és e-mail-küldőt sikerült beazonosítani, közülük többek ellen büntetőeljárás indult.
2017-ben Oroszország-szerte több millió embert kellett kimenekíteni nyilvános helyekről hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető, külföldről érkezett telefonhívások miatt. A riasztások akkor is hamisnak bizonyultak. A fenyegetések idén januárban újrakezdődtek.
Az RBK február végén azt írta, hogy amíg két évvel ezelőtt a fenyegetések rendre telefonon, előre felvett hangüzenet formájában érkeztek, addig idén a bűnözők az e-mailt részesítették előnyben.
MTI
Kép: Pixabay