Borospincéből fitneszterem, gépházból kincstár

A pincétől a padlásig bejártuk, rejtekajtókat és ablakokat nyitottunk ki, hogy bemutathassuk a Széchenyi téren álló bencés épületegyüttest. Idegenvezetőnk Sárai-Szabó Kelemen templomigazgató, szerzetes atya volt.

A rendház folyosóján Szent Benedek képmása fogadja azokat a szerencséseket, akik bebocsátást nyernek az épületbe. Szent Benedek a nyugati szerzetesség atyja, 1964-ben „Európa védőszentjévé” nyilvánította VI. Pál pápa. Nagy szerepe volt az európai kultúra megteremtésében, amelynek egyik legjelentősebb része az írás- és olvasáskultúra, és ő volt az, aki megmutatta, mit jelent kereszténynek lenni.

Szent Benedek képmása a  rendház folyosóján

Miután 547. március 21-én bekövetkezett haláláról is megemlékeztünk, a pincébe indultunk. Érdemes tudni, hogy Szent Benedek a kolostori szerzeteséletet úgy képzelte el, mint egy családot: egy atya és a ház. A kolostorban pedig minden legyen meg, mint egy házban, „hogy a szerzeteseknek ne kelljen elcsatangolniuk” – mesélte Kelemen atya. A bencés rendház a maga négyezer négyzetméterével Európában a közepesek közül való.

A légópince

A pincerendszerbe lejutva, amely az egész épület alatt végighúzódik, egy furcsa szerkezetet mutatott az atya, egy lábbal hajtható masinát, amely a levegőztetést volt hivatott megoldani. Mármint a légópincében a háború alatt. 1944-ben ugyanis ebben az épületben működött a városháza, és a vezetők biztonsága érdekében óvóhelyet alakítottak ki, ami máig megfelel korábbi funkciójának. A zegzugos rendszer egyik helyiségébe bepillantva, láthatjuk a jégvermet, ahová egykoron az ablakokon át engedték le a jégtömböket.

Ezen a falon hamarosan mászófal lesz

Egy jóval nagyobb „terembe” érve, ami ma raktárként funkcionál, kiderült, a hajdani borospincében járunk. Itt tárolták a jezsuiták a Pápa környékén termesztett szőlőikből készült nedűt. A tér hamarosan új funkciót kap, boroshordók helyett fitneszgépek, mászófalak, sporteszközök lepik el a pince ezen részét. Hatalmas oszlopok, vastag falak vesznek bennünket körül, „annak idején okosan, jól építették meg a házat” – gondolkodott hangosan az atya.

A diákétkező Melocco és Tolnay alkotásaival

Visszatérve a földszintre, a diákebédlőben Melocco Miklós: Az emmauszi tanítványok című jelenete látható, melyet barátságból a ’90-es évek elején ajándékozott a közösségnek, egy másik falon pedig Tolnay Imre nagyméretű bárka-ábrázolása kelti fel figyelmünket.

Restaurálják az atyák ebédlőjét

Az atyák ebédlőjében folytattuk a nézelődést, ahol már javában folyik a felújítás. A restaurátorok próbálják felfedni az eredeti állapotokat. A gazdag stukkó díszítés az évtizedek során eltűnt, a felújítással azonban ezek is visszakerülnek eredeti helyükre. A freskókon a jezsuita szentek láthatók, valamint a Magyarok Nagyasszonya kép.

A toronyba vezető lépcsők

A következő látnivalókért felmásztunk az egyik templomtoronyba. A régi, 1700-as évekből való falépcsőket olajjal kenték be, ennek átható szaga belengi a tornyot. Bukdácsolva lassanként jutottunk szintről szintre, s mindenhol izgalmas terek tárultak elénk, ahogy bevilágítottunk a telefonunkkal. Félúton a tablótárba értünk, ez az első mellékoltár feletti tér, itt volt a „Jedlik-mozgó”, amelyet 1923-ban alapítottak a bencések. Azért nevezték el így, mert Jedlik Ányosnak a házban fellelhető eszközein platinát találtak, amit jó pénzért eladtak és mozigépet vásároltak belőle.

A “Jedlik-mozgó” gépháza

A gépház a díszteremmel szemben volt, ahol vasárnaponként szórakoztató filmeket vetítettek, iskolaidőben pedig ismeretterjesztő előadásokat nézhettek a diákok. A felújítást követően itt lesz a kincstár, a féltve őrzött kelyheket, miseruhákat mutatják majd be a látogatóknak – tudtuk meg. Újabb veszélyes lépcsőfokokat megmászva, az atya elárulta, ritkán jár itt, mert tériszonya van, de a kedvünkért kitart. Felettünk a toronyban a nagyharang látható, eredetileg Szent Ignácnak hívták, 1853-ban azonban megrepedt, és amikor újraöntötték, Szent Benedeknek nevezték el.

A templom tetején

Közben egy hatalmas vasajtóhoz értünk, amelyet csak nagy nehézségek árán sikerült kinyitnia kalauzunknak. Elénk tárultak a templom mennyezetének hatalmas boltívei. Jó hír, hogy ez a rész is látogatható lesz a felújítást követően! A templomba visszatérve megtudtuk, a padlózat cseréjével, új fény- és hangtechnika kiépítésével, a mellékoltárok restaurálásával és egy új orgonával folytatódik az épület rekonstrukciója.

Titkos sikátor

A gimnáziumban az atya megmutatja a piciny, titkos átjárót, amely a rendházat kötötte össze az iskolával, a férfi WC kis ablakán át pedig egy kis sikátorra látunk. Az 1930-as évek elején építették a templomhoz az új épületrészt, tornateremmel, díszteremmel, ekkor ugyanis már 700 diák járt az intézménybe. Addig a templomnak egész más hangulata volt, hiszen a hátulsó ablakokon is ömlött be a fény. Ezek az eredeti ablakok ma is láthatók.

Az atyák imaterme

Bepillantottunk az atyák imatermébe, az oratóriumba, ahol délben és este imára gyűlnek össze, innen rálátni a templombelsőre, követhetők a templomi események is.

A tetőtérbe érve, belestünk a Jáky-terembe, melyet Jáky György egykori bencés diákról, építészről neveztek el, az ő tervei alapján készült a felső szint bővítménye. Majd elénk tárult a diákkápolna, melyet 1994-ben Makovecz Imre tervezett. Olyan érzésünk van, mintha egy cethal gyomrában lennénk, körülvéve angyalokkal.

A tetőről figyelő angyalok

Még az égből is angyalok figyelnek bennünket, a tetőről két angyal, a Jó és a Rossz veti vigyázó szemeit ránk. „A lelkünkben dúló, jó és a rossz küzdelmét jelenítik meg, de a jó hír az, hogy mindig a jó győz” – hangsúlyozta az atya.

Erősen kulcsra zárt helyiség nyílt meg előttünk, a természettudományi gyűjteménybe léptünk. A híres madárgyűjteményben például több ezer, a diákok által kitömött ritka madár volt fellelhető, köztük a Xantus János által küldött ritka példányok, mint a kivi vagy a paradicsommadár. Tojás-, kagyló-, korall- és ásványgyűjteménnyel is büszkélkedhetnek a bencések. Az anyag nagy része az 1948-ban megnyílt Xantus-múzeum értéktárát gyarapította. A még fellelhető kincsek ősztől méltó környezetbe költöznek, a Lloyd-palotában kapnak új bemutatóhelyet.

A természettudományi gyűjtemény egy darabja

Újból egy emeleti rejtekajtó következett, melyről valószínűleg senki nem gondolná, micsoda érték rejtőzik mögötte. Ez a bencés könyvtár, Gáspár atya felügyelete mellett csak az atyák használják. Sárai-Szabó Kelemen mutatta a polcokon sorba rendezett köteteket, az 1600-as évekből származó kincseket, a Pázmány Péter-gyűjteményt, elővette az 1735-ös kiadású Pázmány-féle imádságos könyvet, a szentek életét bemutató köteteket, a korabeli tankönyveket, igazi könyvritkaságokat. Tervezik, hogy néhány érdekesebb, értékesebb könyvet a nagyközönség számára is bemutatnak majd.

A bencés könyvtár

Végezetül újabb titkot tudtunk meg Szent Benedekről: ő találta ki a csendes olvasást, az olvasás regulájához a nemzeti irodalmak kialakulása is visszavezethető. „Mivel az asztalnál felolvasást tartottak, de nem mindenki tudott latinul, elkezdték a műveket lefordítani latinból különféle népek nyelvére, innen indult a nemzeti irodalom” – világosított fel Kelemen atya.

Földvári Gabriella

Fotó: Marcali Gábor