Carmen: szenvedély és tragédia- VIDEÓVAL

A Carmen az operairodalom legnépszerűbb alkotása, a francia Georges Bizet életművének legkiemelkedőbb darabja. Szövegkönyve Prosper Merimée kisregénye alapján készült, s olyan népszerű áriák hangzanak el benne, mint a Torreádor-dal, Don José Virág-dala vagy a szenvedélyes cigánylány, Carmen által énekelt Habanera. Az opera szerdai főpróbáján jártunk, ahol Káel Csaba rendezővel készítettünk interjút,s videónkon a darabból láthatnak részletet.

– Nem ez az első alkalom, hogy a Carmen bemutatásra kerül a Győri Nemzeti Színházban, és önnek sem ez az első rendezése Győrött, de mitől lesz győri ez az előadás?

– Valóban nem ez az első győri rendezésem, tulajdonképpen ez már a harmadik, a Parasztbecsület, illetve a Hunyadi László után. Nagyon hálás vagyok, hogy a társulat és az igazgató úr is úgy döntött, újra meghívnak. Úgy gondolom, hogy ez a Carmen egy igazi hiánycikk manapság, hiszen a szenvedélyeinkről, az érzéseinkről szól és ebben a kicsit kiüresedett világban az embereknek szükségük van bátorításra, hogy a saját érzéseiket, saját szenvedélyüket vegyék komolyan. Mindezzel találkozzanak egy ennyire csodálatos személyiségben, mint amilyen Carmen személyisége, amit tulajdonképpen Bizet fogalmaz meg számunkra ilyen izgalmassá, érdekessé, hiszen egyszerre van benne jelen a szabadság, a szerelem és rengeteg olyan vágy, ami bennünk él.

– Mi lehet a Carmen időtálló sikerének titka?

– Az, hogy ez a darab kiállta az idők próbáját, mindenekelőtt Bizet zenéjének köszönhető, hiszen olyan mennyiségű csodálatos dallam van benne, hogy sokan úgy is ismernek belőle részeleteket, hogy talán nem is tudják, az a Carmenből van. Péládul az egyik legnépszerűbb telefon csengőhang a második felvonás elején hallható Torreádordal. Mindenekelőtt tehát a muzsika a sikerének titka, Carmen karakterének zenei ábrázolása és az a csodálatos zenei környezet, amelybe címszereplőjét a szerző elhelyezi. És így tulajdonképpen Bizet a szívünkbe helyezte Carment, hogy ezáltal ő az örök szerelmünk maradjon, akit soha nem kaphatunk meg, viszont ezért mindig kíváncsiak leszünk rá.”

Az opera premierje március 10-én, szombaton este hét órakor kezdődik a Győri Nemzeti Színházban. A nagyszabású produkcióról a zeneigazgató, zenekarvezető Vagyon Istvánnal korábban beszélgettünk.

Évente egy operát mutat be a győri színház. Van, aki úgy gondolja, hogy ez kevés, van, aki szerint ez az egy is sok. Van közönsége a győri operának?

Úgy gondolom, hogy szükség van operajátszásra. Az új színház indulásakor, 1978-ban Csala Benedek és Takács László vállaltak tevékeny szerepet a győri operajátszás meghonosításában. Azóta talán egy vagy két évad volt, amikor nem mutattunk be operát. Játszottuk a történelmi magyar darabokat, a Bánk bánt, a Hunyadi Lászlót, a Háry Jánost. A Carmen huszonhét évvel ezelőtt volt először műsoron, fuvolistaként játszhattam benne. Akkor a címszerepet Tas Ildikó énekelte, Don José kettős szereposztásban Rózsa Sándor és Győrffy József volt. A torreádort Bede Fazekas Csaba alakította,a darabot Bor József rendezte. Nagyon sikeres volt, bízom benne, hogy a mostani is az lesz.

Ezúttal Káel Csaba a rendező. Mennyiben lesz más az idei előadás, mint az 1985-ös?

Nagyon más lesz. Káel Csabával korában is dolgoztunk együtt, Győrben a Parasztbecsület, a Bajazzók és a Hunyadi László kötődik a nevéhez. Rendezésére jellemző, hogy általában lelki oldalról, pszichológiailag fogja meg a művet, igyekszik kibontani a lelki mozgatórugókat.

A szereposztásban nem csak győri énekesekkel találkozhatunk. Carment Szolnoki Apollónia alakítja, akit még nem hallhattunk ezen a színpadon.

Szolnoki Apollóniának valóban ez az első szereplése Győrben, de a Carment már énekelte, többek között az Operaházban is. Jó alkata van hozzá, ugyanúgy, ahogy Lázin Beatrixnek, aki a másik Carmen. Egyedül Morales szerepe nincs kettőzve, melyet Bede Fazekas Csaba énekel.

A korábbi években megszoktuk, hogy a nagyszabású előadáshoz monumentális díszlet és korhű jelmez társult. Most is így lesz?

A díszlet megálmodója Bátonyi György. Három félkaréjnyi színt fogunk mozgatni. A jelmez Rátkai Erzsébet munkája, a ruhák nem pontosan a korhoz kötött jelmezek, de mutatósak, színesek, és jól kifejezik a darab lényegét.

Miért ajánlja, hogy hallgassuk, nézzük meg a Carment?

Úgy gondolom, a mai világban szükség van olyan művek megismerésére, amelyek a 19. századi operairodalom termékei. Ha zenés színpad, akkor számomra ez a legértékesebb műfaj. A Carmen jó hangokkal, jól megírt zeneszövettel, remek forgatókönyvvel rendelkezik. A tragikus végkifejlet ellenére mindenkinek jó szórakozást nyújt.

Kapcsolódó videónkat ITT nézhetik meg.

Földvári Gabriella/ Pelikán Andrea/Molnár G. Tamás

Fotó: Fehér Alexandra