Cutler-életmódnapló – 5. rész: Téveszmék, oszoljatok!
Már-már a 22-es csapdájában vergődve érezhetjük magunkat, amikor a helyes táplálkozás kapcsán próbálunk manapság a minket érő, egymásnak ellentmondó információk világában kiigazodni.
„Elég, ha helyesen táplálkozunk, nem kell étrend-kiegészítőket szedni.” „Csak a táplálékból felvett vitamin használ az egészségnek…” „A szintetikus és természetes vitamin között semmi különbség, és szükség van a pótlásra…” Akkor most szedjünk étrend-kiegészítőt, vagy sem? Ártalmas az egészségre, vagy sem? De ugye az nem „koksz”? És mi van a vitaminokkal?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre próbált Vörös Zoli (lásd. korábbi részek) választ adni, és egyúttal ködöt oszlatni a fejünkben a táplálék-kiegészítőkkel kapcsolatban.
Egészségünk megőrzése érdekében és különböző egészségügyi bajok megelőzése céljából sokunk használ gyógyhatású vagy preventív termékeket: a tökmagolaj a prosztatánál, a halolaj a koleszterin- és triglicerid-szintünknél fejti ki jótékony hatását, a C-vitamin az immunrendszert támogatja, a kalcium és a magnézium csontjaink és idegrendszerünk erősítését szolgálja. No, de mi van táplálék-kiegészítőkkel?
A Gödöllői Agártudományi Egyetem 1966-tól mintegy negyven éven keresztül vizsgálta a magyarországi élelmiszerek tápanyag- és vitamintartalmát. A hivatalos eredmények sajnos lesújtóak. A mikroelem-tartalom az 1966-os évhez viszonyítva a búzánál 50%, az árpánál 37,7%, a kukoricánál 18,6%, a répaféléknél 75%, a burgonyánál 86,7%. A vitamintartalom az 1966-os évhez viszonyítva a borsónál 46,7%, a tejnél 5% (!), a káposztánál 10% (!), a sárgarépánál 60%, a paprikánál 12% (!). Ami viszont lényegesen növekedett, az a növényvédő szerek, mesterséges tápoldatok kémiai összetevőinek és a színezőanyagoknak a mennyisége. Vagyis az igazi tápérték bevitele néhány évtized távlatában a tizedére csökkent. Ráadásul környezetünk változása miatt drasztikusan változik az igény más összetételű tápanyagok irányában: enzimek, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek… Szennyezett környezetünkben, az élelmiszeripar salakanyagai miatt, szervezetünk egyre leterheltebb, nehezen boldogul, különböző betegségek válnak népbetegséggé, melyekről korábban alig hallottunk. A mai modern ember minőségileg alultáplált, mert bár sokat eszünk, de mégis keveset, nem mennyiségileg, hanem minőségileg.
Felvetődik a kérdés, hogy akkor elméletileg tízszer annyit kéne együnk, hogy minőségileg a korábbi szinten étkezzünk? Igen, de ezzel együtt ötször-tízszer annyi felesleges salakanyagot is bevinnénk a szervezetünkbe, és mennyiségi szempontból sem kivitelezhető.
Ma már rengeteg fajta táplálék-kiegészítő létezik, melynek célja, hogy pótolja azt, ami hiányzik a szervezetünkből, és amelyekhez nem jutunk hozzá élelmiszeripari termékeket fogyasztva. Ráadásul ezek felszívódása a természetes élelmiszerekhez képest gyorsabb, és nem tartalmaznak nemkívánatos anyagokat sem. Használatuk biztonságos, hatásuk tudományosan igazolt, és doppingmentesek! Fontos, hogy olyan terméket válasszunk, mely bevizsgált és zárt láncú technológiával készült. Érdemes nagynevű és jól ismert gyártók termékeiből válogatni, ahol a címkén az egyértelmű adagolás mellett adott a gyártói felelősségvállalás, a termékek összetétele és az alapanyagok eredete is.
A kiemelkedő sporteredmények, így a Cutler Életmód pozitív eredményei sem lennének elérhetők táplálék-kiegészítők alkalmazása nélkül. A fehérjék, tömegnövelők, zsírégetők, energizálók, kreatinok, aminosavak, vitaminok és ízületi karbantartók célja egyrészt a közvetlen teljesítményfokozás, másrészt az immunrendszer erősítése, a csontrendszer és az ízületek védelme, a megnövekedett tápanyagigény fedezése, a regeneráció és a gyógyulás gyorsítása, az energiaellátás javítása. Hogy mik ezek részleteiben, és hogyan alkalmazzuk őket, arról a következő részben olvashatnak.
Iván Gábor
A sorozat korábbi részeit itt olvashatják:
Cutler-életmódnapló – 2. rész: Komfortzónán kívül
Cutler-életmódnapló – 3. rész: A könny nap tegnap volt
Cutler-életmódnapló – 4. rész: Dübörög a program