Dr. Gyulai István: Győrinek lenni számomra választás kérdése volt
Arra a kérdésre, miért szereti Győrt, Gyulai tanár úr mérnökemberhez illő, tételes választ ad. A felsorolás a város pezsgő életével, erős gazdaságával kezdődik és a szépen kiépített kerékpárutakon át jut el az olyan személyes emlékekig, mint Ciprián atya egy régi előadása, a Hot Jazz Band koncertje, vagy éppen egy tányér halászlé a Mosoni-Duna partján.
A tételekből a tanár úr életrajza is kirakható, ebben az esetben egy gyerekkori élmény kívánkozik a lista élére. Egy nagy utazás, az első győri kirándulás a hatvanas évekből, az egri sportiskola tornászcsapatának tagjaként.
Gyulai István Egerben töltötte életének első két évtizedét, a Dobó-gimnáziumban érettségizett, majd beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol építőmérnöki diplomát szerzett. Földmérésre szakosodott, ötödévesként már óraadó volt azon a Szerb utcai műszaki főiskolán, amely később Győrbe költözött, a Széchenyi-egyetem jogelődje lett.
Azt mondja: „nálam nem születés, hanem választás kérdése volt, hol folytatom az életemet, hol teremtek magamnak és leendő családomnak egzisztenciát. A lányaim már itt születtek, ízig-vérig győriek. Egyikük esküvőjét folyóparti vendéglőben tartottuk, egy kis hajó vitte sétaútra az ifjú párt, az emberek a partról és a hidakról tapsoltak, integettek. Feleségem velem együtt érkezett Győrbe, s ma már nemcsak lokálpatrióta tanár, hanem helytörténész is. Egyik diplomamunkáját Szabadhegyről írta, a Műhely folyóirat közölte.”
Gyulai István az oktatók első csapataival Győrbe érkezve lakást kapott a várostól és izgalmas feladatokat a fő- iskolától. Geodéziát tanított, de a hetvenes-nyolcvanas évek szokása szerint fiatal mérnökként gyakorlati tapasztalatokat is szereznie kellett, ez ügyben fordult meg a vasútnál és a megyei földhivatalban. A mérnöki munkát soha nem hagyta abba, részt vett egyebek mellett a Xantus-állatkert feltérképezésében, a város környéki falvak vízellátását előkészítő felmérésekben, segítette az Audi-gyár géptelepítéseit, még olyan távoli helyeken is számítottak szak- értelmére, mint a kínai Chang-Chun. A szakmai közéletben is szerepet vállalt, jelenleg a hazai földmérők tudós társaságának győri elnöke. A magyar mérnökkamara néhány hete tüntette ki a „Környezetvédelmi Műszaki Felsőoktatásért” díjjal, elismerve életútjának eddigi törekvéseit és eredményeit.
A magyar felsőoktatás a nyolcvanas évek végén ismerkedett meg a tanterv zöldítése című európai programmal, Győrben előbb környezetvédelmi szakirány, majd környezetmérnöki tanszék indult. Gyulai István alapítóként vette ki a részét a tanterv kidolgozásából és vagy fél tucat tantárgy oktatásából. Azt mondja, a környezetvédelem a hatvanas években, civil mozgalomként kapott lángra, s a zöld szervezetek ma is sikeresen hívják fel az emberek figyelmét bolygónk problémáira. Ez így van rendjén, de tudnunk kell, hogy az érdemi védelem nem polgári akciókra, hanem a törvényi háttérre, az intézményrendszerre, a felügyelőségek, nemzeti parkok, vízügyi igazgatóságok hálózatára, a természettudományos és műszaki tudásra, a zöld gazdaságra alapozva valósul meg. Ezekre a munkákra képez szakembereket a Széchenyi-egyetem környezetmérnöki tanszéke.
A levegő
„Ha a környezet minőségét a levegő, a talaj, a víz, az élővilág állapota szerint osztályozzuk, akkor elmondható, hogy Győr jó helyzetben van, a mért szennyezettségi adatok ritkán lépik túl a megengedett határértékeket. A levegő kén-dioxidtartalma lecsökkent, a porral akadnak időnként gondok. Szerencsénk van, mert a folyómedrekben mindig van légmozgás, az uralkodó északnyugati szelet a Püspökerdő megszűri, megtisztítja.
A specialista
„A távérzékelés, a földfelszín-ábrázolás, a környezetelemzés, az állapotértékelés, a környezetvédelem és a környezeti információs rendszerek tartoznak a szakterületemhez. A doktori munkám a precíziós mezőgazdaság támogatása távérzékeléssel témakörben készült, 2010-ben védtem meg.”
Gaál József
Fotó: Marcali Gábor