Dr. Pápai Lajos: A lehető legjobbkor állhattam munkába

Pápai Lajos Máriapócsról hazafelé időben értesült a dunántúli hóviharokról, így elkerülhette az M1-es autópálya emlékezetes, múlt csütörtöki csapdáját. Ha van őrangyala, köszönet neki, bár azt azért még elintézhette volna, hogy a püspök másnap, március 15-én ott lehessen a Richter Teremben, a város díszközgyűlésén.

Nagyon várták, a polgármester díszpolgárrá szerette volna avatni, ahogy az korábban, főként a reformkor és a dualizmus idején gyakran megesett a győri polgármesterek és a győri püspökök között. Az új terv szerint az elmaradt ceremóniára a most pénteki közgyűlésen kerítenek sort. Elhangzik majd, hogy dr. Pápai Lajos megyés püspök több évtizedes, lelkiismeretes és példaértékű oktatói és papi szolgálatával, továbbá az egyházmegye élén végzett kiemelkedő jelentőségű irányító tevékenységével érdemelte ki a Győr díszpolgára címet.

A püspök szülővárosának díszpolgára lett, de azt tudni kell, hogy gyerekként csak életének első két évét tölthette Győrben, közelebbről Nádorvárosban. Édesapja jogász volt, a fináncoknak dolgozott, s amikor 1942-ben áthelyezték, a család is költözött Keszthelyre. Azt mondja Pápai Lajos, szülei gyakran emlegették Győrt, hiszen nekik ez volt ifjúságuk helyszíne, apja a Révaiban, édesanyja a Kazinczy leányiskolában végzett. A nagyszülőkről is essen szó, már csak azért is, mert ők Lébényben éltek, ahova Keszthelyről indulva Győrön át vezetett az út. Átszálláskor másfél órás nagyvárosi csavargást engedélyezett a vasúti menetrend.

Mosolyogva meséli a püspök, hogy amikor gyerekfejjel először látta, templomnak nézte a tornyos városházát. Pápai Lajos a keszthelyi Vajda-gimnáziumban érettségizett, majd Veszprém egyházmegyei papnövendékként Budapesten és Esztergomban tanult teológiát. Kereken ötven éve szentelték pappá, már készül, hogy elmondja aranymiséjét. A felszentelés után segédlelkész volt egyebek között Kiskomáromban, Nagykanizsán és Balatonfüreden, doktori fokozatokat szerzett itthon és a strasbourgi egyetemen, később oktatott és hat éven át vezette a veszprémi Regina Mundi plébániát. Szülővárosába huszonkét évvel ezelőtt térhetett vissza, II. János Pál pápa 1991. március 18-án nevezte ki győri megyés püspökké.

Azt mondja Pápai Lajos, a lehető legjobbkor állhattam munkába. Ez volt a rendszerváltás ideje, s a püspökség élni tudott a megnyíló lehetőségekkel. Indult a Prohászka- és az Apor-iskola, emelet épült a Damjanich utcai kollégiumra, megújult a szeminárium épülete, megkezdődött a székesegyház máig tartó rekonstrukciója. A Püspökvár rendbetétele a pápalátogatáskor kezdődött, ma már a vár tornya is nyitva áll a nagyközönség előtt a Zichy Ferenc Látogatóközpont hat helyszínének egyikeként. A püspök szerint ezek a külsőleg érzékelhető változások Győrt gazdagítják, a város kincseként mutathatók meg a Káptalandombot felkereső turistáknak. S akkor még nem szóltunk a szemnek láthatatlan változásokról, a plébániák, az iskolák belső életéről, az egyetemeken zajló munkáról, a rászorulóknak nyújtott segítségről vagy a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kulturális missziójáról. Az egyházmegyének fontos a nagyváros, az itt élő fiatal felnőttek, értelmiségi házaspárok egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a hitélet felé. A falusi fiatalok a nyolcadik osztály elvégzése után eltűnnek. Nem csak a templomból, a faluból is.

A búcsú

Március idusának hétvégéje volt a Szűzanya győri könnyező kegyképének búcsúünnepe, amelyen a mostoha időjárás ellenére szép számmal jelentek meg a hívek. A zarándoklat szombat esti szentmiséjét a kegyképet Győrbe hozó Walter Lynch utóda, John Kirby clonferti püspök celebrálta. A püspök öt paptársával érkezett, s egy kiállítást is megnyithattunk, írországi kincseket bemutatva. Az ír nagykövet és a város vezetői is velünk ünnepeltek, az esemény tovább mélyítette az ír–magyar barátságot. Nyáron a mi egyházmegyénk mutatkozik be kiállítással Írországban.

A nagyhét

A nagyszombatról külön érdemes szólni, ez a nap csendes templomi imádkozással telik, hiszen Krisztus ekkor még a sírban feküdt. Ám sötétedés után vége a szomorúságnak, kezdődhet a feltámadás örömünnepe, amely ötven napig, egészen pünkösdig tart. A nagyszombati szertartás, a vigíliai mise, a liturgikus év csúcspontja este tíz órakor kezdődik a győri bazilikában. A tűzszentelés, a keresztség megújításának szertartása után a hívek megmutatják örömüket a világnak, a feltámadt Jézust kiviszik a templomból. Tavaly jó idő volt, minden korábbinál többen vettek részt a körmenetben

Gaál József

Fotó:O. Jakócs Péter