Dunakapu tér, mélygarázs: az Arrabona támogatja a győri fejlesztéseket
Az erős lokálpatriotizmusáról ismert Széchényi István vállalkozónak szívügye Győr és térsége. Jelentős műemlékek felújítását végezte, mint az ásványrárói, a dunaszentpáli és a győrasszonyfai templom, utóbbi rekonstrukciójáért Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát személyesen nyújtotta át neki a köszönőlevelét. Győrben a Magyar-bástya helyreállítási munkáit saját pénzén végezte el.
Széchényi István és az általa vezetett Arrabona Városépítő Egyesület elkötelezett a győri belvárosi rehabilitáció mellett. Támogatják az önkormányzat erőfeszítéseit, egyetértenek a Dunakapu téri beruházással, amelynek kapcsán úgy ítéli meg, hogy az utóbbi 30 év legalaposabb és legnagyobb volumenű feltárása készült, magasan kvalifikált régészi irányításalapján.
– Pietro Ferrabosco olasz építész tervei alapján 1539-ben kezdődött a győri vár építése, melyet az idők során többször átalakítottak. Utolsóként épült a Duna-bástya – mondja Széchényi István. – Mivel a pénz elfogyott, így a dunai főfal, a rá merőleges főfal és az ágyúlejáró elkészült, a belső térbe alap nélküli kis házak kerültek, melyeket később lebontottak. Erről árulkodnak a feltárás során készült fotók is.
Mi a véleménye az új térrekonstrukció mellett a régi környezet helyreállításáról?
Üdvözlöm az önkormányzat törekvéseit, amelyek arról szólnak, hogy a várfalakat és az ágyúlejárót helyre kell állítani, és támogatom azt is, hogy a közbenső részen fedett parkoló épüljön. A Matróz felőli kisházak eltűntek, helyreállításuk új épületnek minősülne. Az 1964-es Velencei Charta, amelyet hazánk is ellenjegyzett, úgy fogalmaz: „Minden olyan új építkezést, bontást vagy átalakítást kerülni kell, ami megváltoztathatja a környezet tömegeinek, színeinek viszonylatait.”
Hogy látja a Dunakapu téren és annak viszonylatában eddig elvégzett munkálatokat?
A rakparti út kialakítására nagy szükség volt, hiszen ezáltal a Dunakapu tér átalakítása zavartalanul végezhető, és a forgalom kikerül a belvárosból. A tér alatt lévő parkolókra ugyancsak szükség van, akárcsak egy új parkolóházra. Ezek építése és a várfal helyreállítása problémamentesen megoldható, és a belvárosi kereskedők is igénylik. Aki mást mond, az félrevezeti az embereket.
Egyesek a várostól, meg norvég pályázatokból várnának pénzt a vár felújításához…
Részt vettem a „Duna Limes” előadásán, ahol elhangzott, hogy szeretnék az egész Duna-vonalat a világörökség részévé tenni. Ebből néhány kisebb épület meg is valósult, de rövid távon erre nincs forrás. Az önkormányzat a nehéz gazdasági helyzet miatt erre nem tud százmilliókat, milliárdokat áldozni, norvég pályázat pedig jelenleg nincs kiírva. Aki azutóbbira hivatkozik, mutasson egy szándéknyilatkozatot a norvég nagykövettől, hogy mikor és mennyit adnak! Nem fognak tudni.
Mi a véleménye a Dunakaptér feltárásával kapcsolatban megjelent kritikus építészi véleményekről?
A Budapesti Műszaki Egyetem tájékoztatása szerint a műemlékekről csak műemlékvédelmi szakmérnök nyilatkozhat, ilyen végzettséget pedig csak másoddiploma adhat. Győrben eddig olyan, magukat szakértőnek tartó emberek fogalmaztak meg bírálatokat a feltárás kapcsán, akiknek nincs ilyen végzettségük, tehát a kritikájukat nem szakmai álláspontnak, legfeljebb magánvéleménynek lehet tekinteni.
Magukat városvédőknek nevezők a Dunakapu téri „rombolás” miatt demonstrációra készülnek. Mi a véleménye erről?
Nézze, mi ott voltunk a budapesti békemeneten, mert úgy éreztük, hogy a kormányfő Brüsszelben az egész országot képviselte. Ha nem kapunk uniós támogatást, az árak felmennek, nő a munkanélküliség, és a családok csődbe jutnak. Azt akarom ezzel mondani, hogy demonstrálni akkor kell, ha annak értelme van. Annak, amit a Dunakapu tér kapcsán terveznek, nincs értelme. A városvezetés és a győri önkormányzat mindent megtesz Győrért, a fejlesztésekért. Ha több pénzt fordít feltárásra, régi falak helyreállítására, azt máshonnan kell elvonni, ez pedig most lehetetlen, és egyébként indokolatlan is volna. Hiszen, ahogy említettem, a Velencei Charta mindenkire nézve kötelező! Az úgynevezett „városvédők” sértett emberek, akik a kelleténél többször olvasták el az „Öreg halász felesége” című mesét, és mindennel elégedetlenek.
Mit kell tudni az Arrabona Városépítő Egyesületről?
Négy hónapja alakultunk, 18 tagunk van, igazi iparosemberek, akik szívükön viselik Győr sorsát. Mi a híd szerepét szeretnénk betölteni a városvezetés és a győri polgárok között, és a lakosság jogos elvárásait szeretnénk képviselni a hivatal felé. Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy Győr XXI. századi modern nagyváros legyen, különösen azért, mert úgy látjuk, hogy az önkormányzat is ebbe az irányba kötelezte el magát.
Bakács László
Fotó: Sz. I.