Inkább figyelünk a gazdi nélküli háziállatokra, mint a hajléktalan vagy nehéz sorsú emberekre – legalábbis ezt a következtetést lehet levonni abból a több száz alapítványt tartalmazó listából, amely tulajdonképpen a felajánlott személyi jövedelemadó 1 százalékok kedvezményezettjeinek győri rangsora.
„Tudnod kell, hogy ha nem rendelkezel adó 1%-odról, az visszaszáll az államra, tehát sajnos semmiképpen nem jutsz hozzá. Ha viszont felajánlod, akár megmentő is lehetsz. És ez most nem reklámszöveg. Egy életmentő műtét árát jó eséllyel fedezheti a felajánlásod” – többek között ezekkel a sorokkal kampányol saját weboldalán az Emberek az Állatokért Alapítvány azért, hogy az interneten rájuk kattintó olvasó ne legyen rest, és rendelkezzen személyi jövedelemadója századrészéről. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal listája szerint az önmarketingben is erős, saját területének minden szegletét tekintve aktív szervezet nemcsak önkéntesként tudja a póráz egyik oldalán mozgósítani az állatbarátokat, hanem akkor is, amikor a költségeket fedező anyagi segítségről van szó. 2014-ben több mint hatezren ajánlották fel adójuk egy százalékát az alapítványnak, amely így közel 21,5 millió forintot kapott. Ez az összeg és a felajánlók száma is messze meghaladja más alapítványokéit, a sorban második Győri Kórházért Alapítvány is csak nagyjából feleannyi, mintegy tízmillió forinthoz jutott 2500 adózótól. Nagy Péter, az Emberek az Állatokért Alapítvány kuratóriumi tagja szerint általános tendencia, hogy az emberek állatvédő szervezeteknek, valamint gyermekeknek ajánlják az 1 százalékot. Ugyanakkor hozzáteszi, bár 20 éves múltra tekintenek vissza, évente 1200-1300 állaton segítenek és több száz önkéntes fordul meg náluk, mégis fontos kampányolniuk az adóbevallási időszakban.
A marketing szükségességére következtethetünk a NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága vezetőjének lapunknak adott nyilatkozatából is, dr. Horváth Szabolcs rámutat, míg a lehetőség bevezetése után évekig nőtt az egy százalékukat felajánlók száma, addig az utóbbi években stagnálás figyelhető meg e tekintetben. A felajánlott összeg viszont csökkent a 16 százalékos adókulcs bevezetése óta – teszi hozzá az igazgató, aki megjegyzi, azok, akiknek nagyon alacsony az adóösszegük, általában nem élnek a lehetőséggel. Persze ez praktikus is, hiszen az adminisztráció többet vinne el, mint amennyit a felajánlás hoz.
Talán így van ez annak az adózónak az esetében is, aki egyedüliként jelölte meg kedvezményezettként a Győri ETO Kézilabda Utánpótlásért Közhasznú Alapítványt, ezzel 135 forinttal gyarapítva a szervezet számláját. Náluk nem sokkal jutott több az Arrabona Városi Nyugdíjas Egyesületnek, valamint a Siketek és Nagyothallók Sport Egyesületének sem – előbbi 473, utóbbi 354 forintot kapott. Jobban szerepelt a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, valamivel több mint ötezer forinttal, és még jobban a győrújbaráti címen bejegyzett Fény és Szeretet Keresztényegyház vallási egyesülete, nyolc adózó felajánlása együtt majd 17 ezer forinttal gyarapíthatja a költségvetésüket.
Fény és szeretet is egyre kevesebb juthat a hajléktalanokkal és a nehéz sorsú családokkal foglalkozó Segítőház Alapítványnak, legalábbis ez juthat eszünkbe, ha az egy százalékokból hozzájuk befolyó összegre gondolunk. A 37 adózótól érkező 114 ezer 470 forint meglepte az alapítvány gazdasági ügyintézőjét is, ahogy Ladocsi Józsefné mondja, ez az előző években kapott összegeknek még a felét sem éri el. A szervezet egyébként nem a fedél nélkül élőkre költi a pénzt – hiszen a hajléktalanszolgálatot az erre a célra igényelt normatívából működtetik –, hanem nehéz sorsú gyermekekre. A krízislakásaikban élő családok óvodás és 10 éves, valamint 10 és 14 éves kor közötti gyerekeinek támogatására fordítják az „egyszázalékos” összeget, általában üdültetésre. Mivel az így befolyó pénz már tavaly is kevés volt, ezért a 32 kiskorút az önkormányzat és más civil szervezetek, például a Kantharosz Alapítvány segítségével vitték nyaralni.
Wurmbrandt András
Fotó: Marcali Gábor