Nemcsak Budapest, hanem az egész ország olimpiája lehetne, ha a főváros 2024-ben ötkarikás játékokat rendezhetne. Hiszen hiába egy város pályázik, ezáltal az egész magyar nemzet részese lehetne, nem mellékesen vidéki helyszínek is elképzelhetőek.
Történelmi esély előtt áll Magyarország. Az esély megvan egy sikeres pályázásra, hiszen soha ilyen sokan nem álltak a hazai olimpiarendezés mellé. A „társadalmi párbeszéd az olimpiáért” elnevezésű kezdeményezéshez már sokan csatlakoztak, a sportvezetők, sportolók mellett, a média és különböző szervezetek is már az ügy mellett állnak.
Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke elmondta, amikor korábban felvetődött a rendezés ötlete, többnyire alacsony volt a támogatás a társadalom felől. Ezért is fontos az a társadalmi párbeszéd, amelyet a MOB többek között a keddi szakmai konferencián és a június 21-i olimpiai roadshow-n próbálja eljuttatni a győri emberekhez. Az esély pedig minden korábbinál nagyobb, hiszen az Agenda 2020 reformcsomag lehetővé teszi mindenki számára, hogy gazdaságos olimpiát rendezzen. Borkai Zsolt úgy fogalmazott, hogy a gigaolimpiák korának vége, annak az időszaknak, amikor a rendező város belerokkant a költségekbe és a sportlétesítmények utóhasználatáról is elfeledkeztek. Az Agenda 2020 előírja, hogy csak olyan járulékos költségek lehetnek, amelyek elengedhetetlenek, ám ezeket is a minimálisra kell csökkenteni. A reformcsomag egyik fontos változása, hogy engedélyezi, az „egy olimpia – több város” elvet, azaz selejtező versenyeket, akár teljes sportágak viadalát a rendező városon kívül bonyolítsák le, így könnyedén lehet, hogy Győr is részese lehet az ötkarikás játékoknak. Fontos az úgynevezett fenntarthatósági szempont is, ezért a NOB pozitívumnak tekinti a pályázatban, a már meglévő épületek, illetve hosszú távon utóhasznosítható, vagy vissza- esetleg elbontható helyszíneket.
A gazdasági előnyöket taglaló panelbeszélgetésen Bienerth Gusztáv gazdasági szakember elmondta, azért jó dolog az Agenda 2020 reformcsomag, mert ezáltal megnyílik a lehetőség a kisebb gazdasággal rendelkező országok, így hazánk előtt is. Ráadásul mivel a minimumra csökkentik a költségeket, ezért a bevételek szinte teljesen fedezik a kiadásokat. Ha hosszú távra tekintünk és nem csak az olimpia időszakára, akkor más előnyei is lehetnek. Fejlődik az infrastruktúra, az úthálózat, amely által még új munkahelyek is létesülnek.
Rácz Marianne világbajnoki ezüstérmes kézilabdakapus kiemelte, a hazai rendezéssel a sportágfejlesztések is beindulnának. Rendező országként ugyanis jóval több sportoló szerepelhetne, akár olyan sportágakban is, mint a röplabda vagy a kosárlabda.
Fontos az összefogás, hiszen csak így valósulhat meg a közös álom. Dr. Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora is ezt emelte ki, példaként hozva a 2017-es győri EYOF-ot. A rektor többek között a főváros és a vidék helyzetének rendezését is várja a hazai olimpiától. Ezt az összefogást emelte ki Sági Géza is, a Győr-Szol Zrt. elnök-vezérigazgatója. Győrben rengeteg rendezvény van, ahol azt bizonyítjuk, hogy a legkisebb vállalatoktól a legnagyobbakig össze tudnak fogni a cégek, a helyi emberek.
A „Bajnokok kerekasztala” című panelbeszélgetés során sportemberek, így Vincze Ottó, Kovács „Kokó” István, Mocsai Lajos, Dusev-Janics Natasa, Bóta Kinga, Polgár Judit, Regőczy Krisztina, Fazekas-Zur Krisztina és Csay Renáta is meséltek olimpiai, illetve sportélményeikről, valamint véleményezték a budapesti olimpia ötletét.
A MOB szerdai közgyűlésén úgy döntött, hogy támogatja a 2024-es olimpia és paralimpia pályázati szándéknyilatkozatának benyújtását. A pályázat nyertesét Limában, 2017. szeptember 15-én döntik el.
Fotó: Marcali Gábor