Első alkalommal adták át a Barsi Ernő emlékérmeket

Addig él egy ember, amíg emlékeznek rá. Barsi Ernő, a győri tanítóképzés legendás tanárának emlékét immáron óvodapedagógusok is őrzik országszerte, hiszen köreikben is nagyon sokszor tartott átütő erejű előadást.

A Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesülete és a Szentendrei Óvónők Néphagyományt éltető közössége hagyományos őszi találkozóján, a XV. Teréz-napon, a Szentendrei Néprajzi Múzeumban adták át a Barsi Ernő emlékérmeket. A díjak odaítéléséről döntő Barsi Bizottság elnökévé dr. Lanczendorfer Zsuzsanna etnográfust, dr. Barsi Ernő legkedvesebb tanítványát választották. A Teréz-napi, Mátyás király köré font találkozón nemcsak díjátadóként, előadóként is részt vett dr. Lanczendorfer Zsuzsanna, a Széchenyi István Egyetem docense. Sőt, amíg várni kellett a miniszterre, népdalokat adott elő, és megénekeltette a közönséget is.

„Nagyon jó volt átélni, hogy senkinek nem volt ismeretlen dr. Barsi Ernő néprajzkutatói, zenepedagógusi munkássága a szentendrei találkozón. Az óvónők ismerik az életművét, használják, továbbadják a piciknek a gyűjtéseit. „Mátyás király hazajár – népmeséink Mátyás királya” címmel tartottam egyébként előadást a találkozón. Az igazságos, szegényeket pártfogoló király köré font mesékből egy teljes, életre szóló etikai kódex rajzolódik ki ma is a gyerekeknek. Vittem magammal egy finom Mátyás-kenyeret is Csanakról, és átadtam az óvónőknek” – idézi fel a szentendrei hétvégét az Apáczai Csere János Kar előadóművész-oktatója.

Lanczendorfer Zsuzsanna Barsi Ernő tanítványa lehetett a Tanítóképző Főiskolán. Sokszor léptek fel közösen, a szakkollégiumába is járt, és konzulensének választotta TDK-munkájához. Az Apáczai-karon róla elnevezett díszterem, és szakkollégium őrzi Barsi Ernő emlékét. „Ernő bácsi legnagyobb hagyatéka az, amit és ahogyan tanított. Az egész lénye azt sugározta, hogy mindent csak szeretettel lehet csinálni, a kutatást is, a tanítást is. Az ő legnagyobb hagyatéka, hogy a tanítványai nem felejtik el” – vallja a Széchenyi-egyetem etnográfusa, hozzátéve, hogy a nagyon szép kivitelű emlékérmek is méltók a nagy tanár előd személyiségéhez.

Igényes kivitelű emlékérmek készültek.

Idén első alkalommal hárman vehették át a díjat a szentendrei Teréz-napon. Faust Dezsőné, Brunszvik Teréz díjas óvónő, akinek neve egybeforr a Néphagyományőrző Óvodai Programmal. Papp Kornélia, szintén Brunszvik Teréz díjas óvónő, aki megálmodta és megalapította a Szentendrei Óvodapedagógusok Néphagyomány-éltető Közösségét. Erdélyi óvodapedagógus is van a díjazottak között: Bunta Gyöngyi, a székelyudvarhelyi Napsugár Napközi Otthon, Néphagyományőrző Mester Óvoda vezetője.

„A Teréz-napon élmény volt megnézni Szentendrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeum „Élő történelem” programját is, amit mindenkinek szeretettel ajánlok. Mintha időutazáson vettünk volna részt Kulturális Mediáció MA szakos hallgatóimmal, akikkel közösen jártuk be a skanzent és az „Élő történelem” programot. Egy korabeli hadirokkant szerepébe bújt, és tájszólásával, öltözetével, történeteivel az időszak jellegzetességeit tökéletesen visszaadó férfi fogadott az egyik tájház házigazdájaként bennünket. A másikban pedig az urát hazaváró asszony, aki előbb mosás közben, aztán egy korabeli, frontról érkezett eredeti képeslapot szorongatva mesélt magáról, illetve a koráról. Etnográfusként magam is sok ilyen történetet gyűjtöttem, jó volt átélni újra ezeket a pillanatokat” – mondja dr. Lanczendorfer Zsuzsanna. Kifelé menet pedig, amikor elköszönünk egymástól, még örömmel újságolja, milyen nagyszerű dolog, hogy bekerült a hagyományőrzés az óvodai nevelés országos alapprogramjába. Így Ernő bácsi azon keresztül is tovább élhet.

Fotó: Majer Csaba József

Nyerges Csaba/Széchenyi István Egyetem