A roma öregdiákok megverték a rendőröket, szólhatna a hangzatos szalagcím, s visszavágót is követelnek. A történet azonban egy barátságos mérkőzésről, együttműködésről és az egymásra utaltság megtapasztalásáról szólt az újvárosi focipályán. Szakemberek nagy csoportja ugyanis ahelyett, hogy széttárták volna a karjukat, az önkormányzat vezetésével együtt inkább összefogtak, hogy bebizonyítsák, Újváros együtt lüktethet Győrrel.
Sok kis lépés nagy utat járhat be, jól tudják ezt azok a szakemberek, akik megvalósították a hamarosan lezáruló „Szociális városrehabilitáció Győr-Újváros területén” című projekt keretében megvalósították az úgynevezett soft programokat. A városrészben sok hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű család él, a számos felújításon, s a közterek rendezésén túl ezért a program olyan elemeket is tartalmazott, amelyek szociális vonalon is segítséget nyújtanak. „Beszéljünk nyíltan: nehéz helyzetben van egy olyan roma család, ahol a szülőknek nincs szakképzettsége, sok esetben még a nyolc általánost sem végezték el. Az ilyen szülőknek nehezebb olyan mintát nyújtani a gyerekeknek, mint amit az össztársadalmi igény megkövetel” – mutat rá Papp Gyöngyi, a Kossuth Lajos Általános Iskola vezetője az alaphelyzetre, amire reagálni kellett. A társadalom által elfogadott minták nem feltétlenül evidensek egy alulképzett, a munka világából kiesett vagy bele sem került család életében, az iskolai programok ezért minden generációt megcéloztak. A két év alatt különböző foglalkozások keretében fejlesztették a gyerekek ön- és társismeretét, felelősségtudatát. Hétvégente játszóházakkal és közös sportolással próbálták közelebb hozni a családokat, illetve számos kulturális rendezvényt is helybe vittek az újvárosiaknak, mert – ahogy Papp Gyöngyi fogalmaz –, így sokkal inkább nyitottak az újdonságokra. Volt például könyvszalon, családi napok, és olyan esemény is, amikor együtt főztek a romák és magyarok. „Két év távlatából világosan látszik: a sport és a kultúra összehozza a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt. Elértük, hogy feltámadjon bennük az igény, a célközönségünknek megnyílt az érdeklődése a városban lévő programok iránt is.”
A legsikeresebb projektelemnek – mely bármely közösségben megállná a helyét – a mentorprogramot nevezi az igazgatónő. Az Apáczai-karral közösen közösségi koordinátorokat képeztek, akik valamiképp kötődnek az iskolához, és sokan ismerik, szeretik őket a környéken. „A hat ember feladata a pedagógusokkal, a diákokkal és a szülői házzal való kapcsolattartás, részvétel az iskolai életben. Vannak olyan esetek, amelyeket az iskola a saját eszközeivel nem tud megoldani, két szülő viszont egymás között megbeszélheti, hiszen jól ismerik egymást, ráadásul olyanok kaptak lehetőséget, hogy koordinátornak álljanak, akik tartósan munkanélküliek voltak” – magyarázta Papp Gyöngyi.
Családi napokat a Győriek Egészségéért Közhasznú Egyesület is szervezett, ahol szűrővizsgálatokkal és családsegítő tanácsadóval is várták a lakosságot. A populáris és az egészségmegőrző programok házasítása pedig bevált: „rengeteg embert értünk el, próbáltuk felhívni a figyelmet, mit tehetnek a területen leggyakrabban előforduló megbetegedések, a szív- és érrendszeri problémák és a mozgásszervi megbetegedések ellen” – mondja Miklósyné Bertalanfy Mária, az egyesület vezetője. A pályázatban további két fontos részt is vállaltak: a Családok Átmeneti Otthonában nyújtottak segítséget, valamint az ifjúsági korosztályt célozta a kortárs segítő képzés a Kossuth-iskolában, ahol a gyerekeket felkészítették többek között a serdülőkori változások, párkapcsolatok, szexuális úton terjedő betegségek témaköreiben, hogy ők aztán továbbadják diáktársaiknak az információkat. Nincsenek könnyű helyzetben, sok gyermeket ér negatív hatás a családban, de legalább tudják, hová fordulhatnak támogatásért.
Sokféle praktikus segítséget nyújtó programot szervezett az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény (EESZI) is a Családsegítő Szolgálattal karöltve: baba-mama klubot tartottak, ahol az egészséges étrend kialakításától kezdve a betegségek megelőzésén át a türelmes, következetes nevelés jelentőségéig minden fontos témáról szó esett. Voltak foglalkozások fiataloknak a családalapítás optimális idejéről és az első együttlétről többek között – számolt be Panker Mihály, az EESZI igazgatója. A Siker Neked Is klubot a javítóvizsgára felkészülőknek tartották és segítették a munkavállalást is álláskereséssel, önéletrajz-írással, de ugyancsak útmutatót adtak a hivatali, valamint jogi ügyek intézésében.
Az újvárosi lakosságot megcélzó programot a Győr Városi Rendőrkapitányság is segítette. A rendőrök szintén együttműködtek a Kossuth-iskolával, prevenciós beszélgetéseket tartottak a diákoknak, a pedagógusokkal pedig a konfliktusos helyzetek kezelését esetmegbeszélésekkel próbálták hatékonyabbá tenni. A kapitányság vezetője, Horváth Csaba elmondta, egy náluk dolgozó roma összekötő referens minden héten szervezett az ifjúsági klubban programokat, illetve a pedagógiai kávéházba számos előadót, például Zacher Gábort és Vekerdy Tamást is meghívták, s ezeken a roma szülők is részt vettek. A legnépszerűbb program pedig az a barátságos focimérkőzés volt, melyet az iskola öregdiákjainak és a rendőröknek szerveztek.
A projekt keretében a rendőrség hetente két-három alkalommal egy szabadidős gyalogos járőrpárt is állított pluszban a programterületre. „Csak hiedelem, hogy veszélyesebb ez a városrész, mint a többi, ám a plusz rendőri jelenlét hatékonysága bizonyos, kevesebb bűncselekmény történt az elmúlt években, Újvárosban” – hangsúlyozta Horváth Csaba, s egy beszédes változásra is felhívta a figyelmet: míg néhány éve inkább szabadultak volna az újvárosi ingatlanoktól, addig manapság már túlkeresletről beszélhetünk.
A program kiegészült a Kereszteződés Szociális Szövetkezet kezdeményezésével is: „nyugati példából indultunk el, a lakókat saját házas termelésre buzdítottuk. Megmutattuk, akár társasházakban is megterem a paradicsom, a paprika vagy a petrezselyem balkonládákban. Virágokat is vittünk a területre, gyommentesítettünk és hulladékot gyűjtöttünk, felhívtuk a lakók figyelmét, egy kis odafigyeléssel is szebbé lehet tenni a környezetet” – mondta el Csörgits András szociális munkatárs.
„A roma kultúrát és szokásrendszert előbb meg kell ismerni, hogy a különbözőségek színt adjanak a társadalomnak, ne pedig előítéletet. Ha ezt tudomásul vesszük, akkor tudunk elindulni az integráció útján. Ha nem, akkor csak a kifogásokat keressük és nem a megoldásokat. Egységről kell beszélni, nem befogadásról. Hiszek az új szlogenünkben: Újváros együtt lüktet Győrrel” – hangsúlyozta végül Papp Gyöngyi.
A teljes projekt, Győr önkormányzatának konzorciumi vezetésével, több mint egymilliárd forint európai uniós támogatással valósult meg.
Zoljánszky Alexandra
Fotó: Marcali Gábor