Európa jövőjéről, az unió tagállamainak szuverenitását korlátozni akaró birodalmi elképzelésekről, valamint a keresztény kultúra védelméről beszéltek a kormánypárti szónokok a március 15-ei nemzeti ünnepen pénteken. Az ellenzék fő üzenete az összefogás fontossága volt, illetve az, hogy számos olyan ügy van ma is, amelyért már 1848-ban is harcoltak a forradalmárok.
A Parlament előtti Kossuth téren a hagyományos zászlófelvonással kezdődtek “A haza minden előtt” mottóval meghirdetett ünnepi rendezvények.
Áder János köztársasági elnök az Országházban – a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrendek átadásakor – azt hangsúlyozta: aki gondolkodik, kérdez, alkot, az műveivel, munkájával népét, nemzetét szolgálja.
A Múzeumkertben Orbán Viktor kormányfő azt mondta: “keresztény kultúra nélkül nem lesz szabad élet Európában, keresztény kultúránk megvédése nélkül elveszítjük Európát, és Európa nem lesz többé az európaiaké”. Új kezdetet akarunk, hogy megállítsuk Európa hanyatlását, véget vethessünk az Európai Egyesült Államokról szóló lázálmoknak, hogy Európa újra az európaiaké lehessen – közölte a miniszterelnök. Orbán Viktor leszögezte: ha szabadság van, akkor minden van, “boldog békeidők, biztonság, sok gyermek, gyarapodó ország, erős nemzet”. Hozzátette: az élet nagyszerű dolgokat tartogat a magyaroknak. A kormányfő közölte, hogy Közép-Európa felemelkedésére készülnek. “Amikor Brüsszelből Lengyelországot támadják, akkor egész Közép-Európát és bennünket, magyarokat is támadnak” – mutatott rá Orbán Viktor.
A Múzeumkertben – ahol a Nemzetközi Kommunikációért és Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság tájékoztatása szerint húszezer ember hallgatta a kormányfőt – felszólalt Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is. Elmondta: jobb Magyarországért, jobb Lengyelországért és jobb Európáért harcolnak, azokért, akik hisznek a “hazák Európájában”.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest XII. kerületének rendezvényén közölte: ha egy nemzet tagjai tudnak egymásért tenni, ha a legsúlyosabb áldozatot is meg tudják hozni, akkor megfordíthatják a történelem menetét. Ezért nem ért véget a magyar szabadság ügye sem Világosnál, sem Aradnál – tette hozzá.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Bem-szobornál összegyűlt lengyel és magyar ünneplők előtt kiemelte: a lengyelek és a magyarok nem megalkuvók, hanem szabadságszeretők, nem tűrik az elnyomást és megkövetelik maguknak a tiszteletet. Egyenrangúságot követelünk, nem szeretjük, ha parancsolók és alattvalók vannak – közölte.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a határon túli magyarságnak küldött videoüzenetében azt mondta: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek tetteiből erőt kell meríteni, mert “biztonságunkat, keresztény kultúránkat, nemzeti identitásunkat veszély fenyegeti”.
Nagykanizsán Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta: Magyarország szembeszáll “a józan ész és a hagyományai elleni támadásokkal”.
Az ellenzéki pártok közül több külön megemlékezést is rendezett, majd délután a Szabad sajtó úton közös demonstrációt tartottak.
A Demokratikus Koalíció EP-választási listáját vezető Dobrev Klára lázadásra hívott a kormány ellen.
Lázadni kell a tárgyalótermekben, a pedagógusoknak az iskolákban és mindenkinek, aki teheti, mert “nem lehet alku az önkényuralommal” – jelentette ki.
Hozzátette: az Európai Egyesült Államok gondolatát nem lázálomnak, hanem egy megvalósítandó programnak tartják, amellyel kapcsolatban csak az a kérdés, hogy Magyarország benne lesz-e.
Kálló Dániel, a Független Diákparlament képviselője, aki az MSZP EP-listáján az ötödik helyen áll, azt mondta: nem igaz, hogy a fiatalok kiábrándultak a politikából, inkább a politika távolodott el az emberektől, főleg a fiataloktól.
A Fidesz mindössze Brüsszelt akarja eltörölni, miközben szabadság helyett szolgaságot, egyenlőség helyett egyenlőtlenséget, testvériség helyett pedig gyűlöletet hozott – mondta Jakab Péter, a Jobbik szóvivője.
A felszólalók közül többen hangsúlyozták az ellenzéki pártok összefogásának szükségességét.
Turcsán Szabolcs, az LMP elnökségi tagja szerint az ellenzéknek sokszínűségéből kell előnyt kovácsolnia, mert csak akkor lehet sikeres, ha megtanul nem egymás kárára, hanem mindenki előnyére politizálni.
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere is összefogásra szólított fel, úgy értékelve, hogy “itt és most létrejött a nemzeti egység”.
Hadházy Ákos független képviselő úgy fogalmazott, sok beszéd helyett sok munkára, az egymás elleni szervezkedés helyett saját maguk megszervezésére, a lemondó beletörődés helyett pedig kitartó elszántságra van szüksége az ellenzéknek.
Donáth Anna, a Momentum alelnöke rámutatott, az ellenzéki összefogás sikeréhez olyan közös értékeket kell megnevezni, amelyek képesek mindenkit meggyőzni arról, hogy a részvevők jobb, igazságosabb országot szeretnének.
Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője hangsúlyozta, a demonstrálók ma is ugyanazokért a célokért küzdenek, mint egykor Petőfiék: a sajtó szabadságáért, a törvény előtti egyenlőségért, felelős kormányért.
Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője elmondta, a májusi európai parlamenti voksoláson mindenki megüzenheti a hatalomnak, hogy keleti elnyomás helyett Európát, zsarnokság helyett pedig szabadságot akar.
A Mi Hazánk Mozgalom nem vett részt az ellenzéki megmozduláson. Rendezvényükön Toroczkai László, a párt elnöke azt mondta: a Mi Hazánk az egyetlen párt, amely azt vallja, hogy Magyarország a magyaroké, Európa pedig az európaiaké.
(FOTÓ)