Fagylaltka bácsi kalandjai – ősbemutató a Kisfaludy Teremben

Történt egyszer Bábolnán, hogy egy lovászfiú, Nagle, rácsapott Ferenc József császár kezére. Egy ilyen eset pedig természetesen nem maradhatott következmények nélkül, s még a mai színházrendezőt is megihleti, főleg, ha a hajdani kisfiú később a világ élvonalába tartozó ménesét hozta létre.

A történet ismerős lehet az ifjú színházba járóknak, s a kísérőiknek, hiszen egy epizód erejéig már láthattuk a Győri Nemzeti Színház kisebbik színpadán a Hetedhét című darabban, dióhéjban. Forgács Péter igazgató azonban fantáziát látott Fadlallah el Hedad bátor és tiszteletre méltó életében, így felkérte Kszel Attilát, bontsa ki ezt egy teljes darabban.

A szombattól, a Sulibérlet keretében látható A császár keze tehát egy beduin fiúról, a későbbi Fadlallah el Hedad Mihályról, a ménesbirtok legendás vezetőjéről szól. A mese 1857-ben indul, valahol Libanon környékén, a sivatagban, abban az időben, amikor a Habsburg Monarchia leghosszabb ideig hatalmon lévő császára mintegy tíz éve uralkodik már. S mikor Ferenc József hírét vette, hogy a Közel-Keleten tiszta vérű arab lovak, sőt ménesek sokasága létezik, expedíciót küldött, hogy vásároljanak állatokat tenyésztési célra. Hősünk pedig felsettenkedett a hazafelé tartó hajóra, mert az egyik ló, amit Magyarországra hoztak, a kedvence volt.

„Egyszerűen gyönyörű ez a történet, rengeteget kutattam, ellátogattunk a bábolnai birtokra, ahol ma is őrzik – ahogy a helyiek emlegetik – Fagylaltka bácsi emlékét. Fadlallah el Hedad Mihály ugyanis huszár-ezredes lett és évtizedekig vezette a helyi ménesbirtokot. Az arab lótenyésztésben nagy sikereket ért el, a világ élvonalába tartozott a bábolnai ménes, több szakértő szerint a birtok még ma is a lótenyésztés lelke” – árulta el Kszel Attila rendező, aki maga is szerepel a darabban. A többi pedig legenda, mese, elképzelt valóság, színészi játék és hangulat, a főbb szerepekben Posonyi Takács Lászlót, Márkus Krisztiánt és Molnár Zsoltot láthatjuk.

S a színdarab megmutatja azt is, milyen érdekesen fonódik össze a színház a valósággal, hiszen a menekültválság idején tűzi műsorra a teátrum a keletről jött arab férfi sikersztoriját. Szándékosságot azonban ne keressünk, a rendező már javában írta a történetet, mikor a médiaérdeklődés középpontjába került a keleti kérdés. „A társulat pedig már javában próbált egy párizsi jelenetet, amikor a francia vérengzés megtörtént” – tette hozzá Kszel Attila. Számos kérdést vetnek fel, például, hogy mit jelent magyarnak lenni, mi az, hogy bevándorló, mikor válunk magyarrá, mi az otthon fogalma, és a felelősség, valamint az emberi hozzáállás súlya. Emellett pedig szeretné felhívni a gyerekek figyelmét a történelemre, a közelünkben megtalálható értékekre – mindezt természetesen szórakoztatva, ahogy azt megszokhattuk már tőle.

Zoljánszky Alexandra

Fotó: Orosz Sándor