Felelős pénzköltés, már fiatalon is
Megoszlanak a vélemények a zsebpénzről a szülők és a diákok körében is. Vannak olyanok, akik feleslegesnek tartják, de akadnak, akiknek a mindennapi létükhöz hozzátartozik. Felelősségteljes győri középiskolásokkal beszélgettünk, akik felnőttként vélekednek pénzügyeikről.
„Ha a barátaimmal megyünk valahova, esetleg fesztiválozni, azt mindig saját zsebből finanszírozom. Ha egy ruhát vagy cipőt vásárolok, akkor sem kérek a szüleimtől, hiszen nem ők fogják hordani. Ha elromlik valamilyen elektronikai eszközöm – telefon vagy laptop – természetesen azt is magamnak veszem” – mesélte a 18 éves Németh Fruzsina, aki a költőpénze nagy részét a nyári diákmunkából teremti elő, de ünnepekkor a család és a nagyszülők is kisegítik őt. „Mivel kollégiumban lakom, így a szüleim hetente adnak egy kisebb összeget, ha valamit be kell fizetnem a suliban vagy a koleszba, akkor kicsit többet – ez az összeg általában háromezer forint” – mondta el Fruzsina, aki hozzátette, nagyon hasznosnak találja a diákmunkát, mivel már fiatalon megismerkedhetnek a pénz értékével és a munka jelentőségével.
Hasonlóan vélekedik Prisztóka Péter 11. osztályos tanuló is. „A diákmunka fontos része kell hogy legyen egy gimnazista életének. Nyilván a pénz, amit a diákok keresnek, nem egyezik meg a felnőttek fizetésével, de így is, egy nyár alatt, rendszeres munkával szép összeget lehet keresni.” Péter elárulta, három éve dolgozik a nyári szünidőben, a pénzt pedig jogosítvány megszerzésére, illetve a hobbijára költi.
„Hetente körülbelül 3-4 ezer forintot költök étkezésre és tömegközlekedésre, de ez változó, hiszen ha barátokkal bemegyünk a városba, akkor előfordulhat, hogy kicsivel többet. Úgy érzem, fontos, hogy a gyerekek megtanulják minél hamarabb a pénz értékét, és megbecsüljék azt, így jobban átláthatják mindennapjaikat. Ezt személyes tapasztalatból mondom, ha nyolcévesen tudtam volna, mennyit értek azok a LEGO készletek, amiket szanaszét hagytam a szobámban, akkor sokkal jobban vigyáztam volna rájuk.” A 19 éves Kovács Adrián úgy véli, hogy sokszor rendesebb munkát is adhatnának a fiataloknak, hiszen nekik is szükségük van a pénzre.
„Sok egyetemista ebből finanszírozza az albérletét, mindennapos boldogulását.” Kitért arra is, hogy egyre több az elvált szülő, így sok gyermek a fizetett gyermektartást kapja meg zsebpénzként. Nagyon fontosnak tartja, hogy már egészen kicsiként érzékeljék a pénz jelentőségét a gyerekek. „Magamon is érzem, hogy nem értek hozzá – nem tudom kezelni, nem tudok spórolni. Úgy gondolom, minél előbb, annál jobb megtanulni ezt.” Kiss Bendegúz is lényegesnek találja, hogy már fiatal korban megismerkedjenek a pénz értékével: „már sok kisgyerek jár boltba, és tudniuk kell bánni vele, nehogy átverjék őket a visszajáróval.
Fontos az is, hogy ne szórják el, és megtanulják kezelni. Úgy gondolom, hogy egy középiskolás normális esetben szerintem négyezer forintból már kényelmesen meg tud élni egy héten.” „Ha az ember otthon él szüleivel, ételre nem kell költenie, maximum tízóraira” – árulta el a 18 éves Felföldi Luca. „Én például majdnem minden héten egyszer megyek a városba a barátaimmal kávézni, így számolni kell a plusz költségekkel. Ilyenkor is igyekszem minél kevesebbet költeni, például csak egy forró csokit vagy limonádét iszom.
Heti kétezer forintból ki tudok jönni. Ha hétvégén bulizni megyek, akkor nyilván ez az összeg nagyobb, hiszen számolni kell a belépőjegy árával és az ott elfogyasztott itallal is.” Luca elmondta, hogy az iskolával járó költségeket szülei finanszírozzák. „Úgy vélem, a diákmunkák nagyon hasznosak. Egyrészt tapasztalatszerzés szempontjából, hiszen kipróbálhatjuk magunkat különféle területeken, és megismerkedhetünk a munka világával. A keresetekkel elégedett vagyok, hiszen sokszor a diákoknak több az órabérük, mint a felnőtteknek. Igyekszem jól fizető diákmunkákat keresni” – zárta szavait Luca.
Rozmán László
Fotó: O. Jakócs Péter